Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)

Rajnavölgyi Géza - Szabó Ferenc: Justh Zsigmond és a századvégi agrárszocialista mozgalom

- 105 -15. / Német Mérten 93 éves földműves /Szentetornya/ közlése, 1955. Vénet a

Vévesava éllend6 lerelezőja volt, több éleshangu cikket irt a környékbeli uradalmak visszaéléseiről, L. még A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai, II.k. Bp. 1954. Névmutató.

16. / A Bét, 1691. 291. /máj. 3./

17*/ 1Í91. Jul, 11-án Jelent mag a Magyar Hírlapban a "Délben", jul. 26-án, a "Sülé Klára lakija" a Hitben, Augusztusban a Vasárnapi Újságban "A puszta bOlese" és "Az elkérbozctt.■

16./ Oáloa Magdái Justh Zslgmond parasztszínháza.Színháztörténeti Értesíti, 1955. 116.

19./ U.o. 103.

20. / U.o. 105. és Szabd Ferenc: Balékek Justh Zslgmond paraaztszinházáról.

Vásárhelyi Szd, 1956. május 17-20.

21. / Csapd Jdzsef 77 éves, Zahorecz János 77 éves és id, Máté János 84 éves

szentetorayal lakosok közlés#. 1955.

22. / Békés* 1893. jun. 25. Fslolvasás 3*. Szt. Tornyán c. cikk.

23. / Relszig Ede főispán-kormánybiztos jelentése a belügy miniszternek. A

magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. II. köt. Bp. 1954. 140-141.

24. / OK, 1894. október 28. Justh Zslgmond temetése.

25. / Justh 1891. augusztus végén mondott le a főmunkatárs?. tisztről, növekvő elfoglaltsága miatt, kapcsolatait azonban nem szakította meg a Hét táborával. A Hét, 1891. 568.

26. / U.o. 1891. 305.

27. / A hírhedt békéscsabai népbank-botrány 1891 tavaszán robbant ki. A vezetőség panamái alatt a bank csődbe jntott s Így a kisemberek pénze is odaveszett. E körülmény egyik előidézője volt a csabai munkásmozgalom fellendülésének is.

28. / A mü címlapján 1892 áll, de a Hét már 1891. nov. 1-1 számában /711/közölt róla névtelen kritikát.

29. / Sigismond de Justh: Le livre de la pousta. fraduit pair Guillaume▼autler. Paris', 1892. 131-158. Kár Szlnnjei Ferenc Juathról Írott tanulmánya /Budapesti Szemle, 173. köt. 39Ö. old., Jegyzetben/ felhívta rá a figyelmet: "kissé melodramatikus történet az orosházi szocialista zendülések idejéből"./Az Idézetek utáni számok a francia kiadás oldalszámaira mutatnak/.

30. / 52 kát. hold.

31. / A Gányó Julcsában a szerelemből nősülő szociálistékről beszél Cseposányl Bálint anyja és a osorvási megmozdulás csendőri elnyomásáról esik sző./A pénz-legendáJa-Gányő Julesa.Bp. 1905. 164. és 185. A Delelő c. elbeszéléskötetben /Bp. 1895./ a piros zászlóval felvonulást Játszó gyerekeket említi. /20-21./

32. / Bartóky József: Forgács. Bp. 1926. Három szocialista.

33 / érdekes, hogy Justh a hazai uralkodó osztály előtt elhallgatta ugyan a földmunkásmozgalom iránti érdeklődését, azonban mégsem maradt titok. Qaal Jenőnek, az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara titkárának,Békés megySTjó ismerőjének 1898-ban megjelent könyvében /Társadalmi béke a közgazdasági patriarchalismus alapján. 262./ a következőket olvashat^ luk: "Gyupontja a mozgalomnak Szabad-Szent-Tornya, a korán. elhunyt

Justh Zsigmond fészke, hol ő ógörög színmüvekkel vélte a népet az eszményi felfogásra képessé tehetni. Szabad-Szent-Tornyán ma minden ember szocialista. Parányi köztársaság e kis falu, a szociáldemokrata eszmék köztársasága. Ez talán a legszegényebb község az egész Alföldön. Csak a Jegyző áll gyámoltalanul, tehetetlenül, hivatala szintjére menekül-