Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1963-1964)
Rajnavölgyi Géza - Szabó Ferenc: Justh Zsigmond és a századvégi agrárszocialista mozgalom
103 -a felgyújtott kazlak fénye a ti vllágosságtek... Távozz az én házamból, ne halljak többé rólad! És csak megbánó arccal merj visszatérni! Ne ejtsetek ki gonosz szavakat az én tetőn alatt!" /150-151/. Apja magatartása végső lökést adott Gyuri tervének, a bosszúnak. Sem az öreg nazarénus, sem Zsiga nem tudja feltartóztatni, elrohan "a gazdag birtokos Zalai tanyájához, itt mindig bajok voltak a szocialistákkal," és felgyújtja az egyik szalmakazlat. Kedvese a végsőkig vissza akarja tartani, de hiába. Látva, hogy Gyuri hajthatatlan,Zsiga a legénnyel összeölelkezve ég el a kazal tetején. A novella szentimentális lezárása az egyéni lázadás céltudatlanságát és eredménytelen öngyilkolás voltát bizonyltja. Az Író rokonszenve mindvégig érezhetően a fiatal földmunkásé; a szolgalelkü nazarénussal szemben az igazságát kereső, dacos napszámosnak ad Igazat. Justh kiváló érzékére vall, hogy éppen egy családon belül mutatja be a passzív és az lgazáértharcoló parasztot. Az amugyis éles ellentétet igy még élesebbé teszi az apa és fiú szembenállása. A magyar úri társadalomban ez a novella nem várhatott kedvező fogadtatást, és igy Justh, aki maga is az uralkodóosztályhoz tartozott; jobbnak látta, ha magyarul nem jelenteti meg. Azt, hogy Justh Zsigmond hogyan látta az agrárszocialista mozgalmat, megvilágítja még a Coq rouge-hoz irt, Orosházára vonatkozó jegyzet is, melyet minden bizonnyal az Író állított össze a fordító számára: "Orosháza több mint 30000 lakosú hatalmas falu, innen indult el az u.n. agrármozgalom, mely néhány év óta mozgásban tartja a magyar Nagyalföld földművelőlakosságát. Ennek elsődleges okát főleg a termőföld helytelen elosztásában kell keresni. Valóban, mivel a középréteg csak jelentéktelen töredéket alkot, a földbirtoknak csupán két kategóriája létezik: a 30 hektárnál /30/klsebbek és a nagy úri birtokok.Az elsőt maga a gazda műveli meg családja segítségével, s szinte kizárólag a másodikon dolgoznak, ipar hiányában, a mezőgazdasági proletárok. A gabonaárak csökkenése, a gépek használata, a túlnépesedett megyékből jött mezőgazdasági munkások konkurrenciája helyzetűket igen válságossá tette. Az nagybirtokosok távolléte és egyes lelkiismeretlen intézők fokozták az elégedetlenséget. így elég volt néhány szocialista felbujtónak megjelennie."Bunkásegyletek" alakultak, és az első alkalomra az Alföld leggazdagabb része véres események szintere lett."/146/ Ez a jegyzet azt mutatja, hogy Justh Zsigmond gazdasági okokkal magyarázta a parasztmozgalom megindulását, és végeredményben Jogosnak, a tűrhetetlen állapotokban gyökeresének tartja az agrárszocialisták működését. A véres összeütközésekért ugyan a "felbujtókat", a városi proletárok küldötteit teszi felelősség velük nem tud megbarátkozni, a megoldás útját viszont - osztályában «gyedül - az egészséges birtokmegoszlás megvalósításában, a parasztság földhöz- Juttatásában látta; igazságérzete, népszeretete feltétlenül ezt sugallotta neki. Ő azonban ezt nem a nép önálló kezdeményezése utján, hanem egy elitgárda irányítása alatt szerette volna msgoldani,® parasztmozgalmak csak za-
