Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Kiss István: Szinoptikus meteorobiológiai vizsgálatok növényi mikroszervezetek tömegprodukcióiban Orosháza környékén

-- 31 -nak komoly természettudományos magva van, hiszen az évszázadok és évezredek alatt halmozódó megfigyeléseket sok-sok nemzedék jószágot és termést féltő aggódása érlelte ismeretté! A pontatlan megfigyeléseket a gyakorlati élet szelektálta ki, mert a közeli időjárás jellegének ismeretét a terménynek és a jószagnak a biztonsagbahelyezese is megkövetelte. Ez a magyarázata annak, hogy a legtöbb meteorológiai néphegyományt a pásztorélet és a földművelés termelte ki. A földművelésnek az időjárástól való függését tükrözi különben az a régi paraszti mondás, hogy "...hiába, mégis csak az idő a gazda!"Ez a szinte tehetetlen belenyugvást kifejező megállapitás régi érvényességét ma már elveszítette, különösen a Tiszántúlon, ahol leginkább lehetett hallani, hiszen az öntözés nagymérvű kiterjesztésével éppen a Tiszántúlon szűnt meg vagy szorult vissza leginkább a földművelés évszázados átka, az aszály.

Az "időérzékenységre" vonatkozó régi tapasztalatok már az ókor nagy orvosának, Hippokratesznek az érdeklődését is felkeltették. A nép közé ment gyógyítani és tanitani, és eközben nyilván maga is sokat tanult. Alighanem ennek eredményeként szűrhette le már több mint kétezer esztendővel ezelőtt azt a nevezetes megállapitását, hogy a "szelek járása" nagy befolyást gyakorol bizonyos betegségek fellépésére és lefolyására. Hippokrateszt az orvostudományban sokáig megmosolyogták...Ma már úgy látszik, hogy "tanulni" mehetünk hozzá,, mert a legtöbb ország meteorológiai intézetében meteorobiológiai és orvosmeteorológiai prognózis-szolgálat is működik. Persze a "szelek járása" helyett ma már az időjárási helyzet kifejezést használjuk. Ma a meteorobiulógiának éppen az időérzékenység rejtélye az egyik legfontosabb s legkorszerűbb kutatási területe. A meteorobiológia arra a megállapitásra jutott, hogy bizonyos élettani jelenségek egy-egy nagyobb területen az időjárás változásával kapcsolatosan lépnek fel. Erre vonatkozólag saját vizsgálataimmal is több adatot nyújtottam. Mivel a meteoropathiára vonatkozó vizsgálatainkban a meteorológiai szinoptikára, azaz a légkörtannak arra az ágára támaszkodunk, amely egy-egy nagyobb terület légköri folyamatait egyidejűleg tekinti át, az "időérzékenység" meteorobiológiájának a megnevezésére is a szinoptikus meteorobiológia vagy bioszinoptika kifeje-ést javasoltam /9/.

A következőkben saját vizsgálataimat mutatom be. Először ismertetem a már említett Orosháza-környéki meteorológiai néphagyományból való kiindulásomat, majd az elemzésekről s a megállapított tények magyarázásáról szólok.

II. Vizsgálataim kezdete

Harminckét esztendővel ezelőtt, 1930 nyarán hallottam először édésapámtól azt a talán több ezer esztendős időjárási "szabályt", hogy a kisebb állóvizek hirtelen bekövetkező megszinesedésére, megzöldülésére vagy megpirosodasára /ahogyan régebben babonásan mondták: "véressé" válásara/ rövidé-