Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
- 69 -3. Munkaalkalmat kell teremteni munden munkanélküli számára. 4. Gyors intézkedések szükségesek /92/. Véleményünk szerint ezek a javaslatok az agrárproletáriátus közvetlen célkitűzéseit mutatták, programot jelentettek. A követelések összeállítása nem történt meg egységesen, hanem egymástól elszigetelten a helyi viszonyok értékeléséből fakadt. így például nem szerepel a földosztás követelése mindenütt. Viszont általános az idegen munkások elleni tiltakozás és ez természetes is. Az agrárproletáriátus felismerte az idegen munkaerő alkalmazásának kizsákmányoló módszerét. Tudniillik, a nagybirtok kedvenc módszere volt a munkásság betörésére, a cérek leszorítására az idegen munkaerővel való fenyegetés, sőt alkalmazása. így vélték megakadályozni a munkásság egyesülését is. A kérvények alaphangulata általában békés és általában hangsúlyozza a megegyezés fontosságát munkaadó és munkás között. Felmt-rül a szociális béke gondolata is, de természetesen a helyzet /munkanélküliség, juttatások/ mindkét félre nézve kedvező elintézése alapján /93/. Értékelve a szegényparasztság elképzeléseit meg kell állapitanunk, hogy azok a későbbi nagy sztrájkmozgalmak előkészítői voltak még abban az esetben is, ha - mint ezt megállapítottuk, - nem egységesen fejezték ki a munkásság követeléseit. Megfelelő volt arra, hogy az amúgy is nehezen szervezhető, differenciált parasztságot céljai elérésére, egységes kiállásra késztesse. A nyugtalanság ott volt már a levegőben, melyet nem egy rendőrségi jelentés regisztrált: "...Gyulán a hangulat nyugtalan, amit a megélhetésért való küzdelem vált ki" /94/. A munkásság és parasztság törekvéseivel szemben az ellenforradalmi uralkodóosztályok ellentétes intézkedéssel igyekeztek az elégedetlenség okainak megszüntetését, illetve felszámolását elérni. Erre három módszer kínálkozott: 1. A terror. 2. Inségmunkák, szükségmunkák szervezése, segélyek. 3. A földreform-demagógia, látszat földosztás. Ezekre a problémákra a következő fejezetben igyekszünk részletesebb választ adni. Jegyzetek 1. / Féja Géza: Viharsarok, Magvető, Bp. 1957. 77. old. 2. / GYÁL, Békés megyei főisp. ált, 12/1920. sz. 3. / GYÁL, uo. 4. / Orosházi Újság, 1920. Julius 13. _, . "A Magyarországi Munkáspárt alakuló népgyüléaa" c. Csizmadia Sándor beszéde. 5. / Ua. 1920. január 25. "Jól jegyezzük meg" c.
