Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)
Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923
- 62 -hiány" /63/. Majd egy további jelentésében megállapítjaj "Első helyen természetesen a közellátással kapcsolatos bajok állanak, az ellátatlanok igényei 3 velük szemben az elzárkózó rendeletek. Nehezíti a helyzetet az, hogy a vármegye sohasem jut hozzá ahhoz a kcntingenshez, melyet az ellátatlanokról felterjesztett jegyzékek alapján igényelhetne. December hóban 99, január hóra 123 métermázsával kapott kevesebbet" /1922. jan. jelentésből/./64/ A vármegye szegénysorsu lakossága a szószoros értelemben éhezett. Ezek a dolgok az ország éléstárának tekintett megyéjében fordultak elő, ahol a lakosság döntő foglalkozási ága éppen a földművelés volt, tehát éellmiszert termelt és mégis képtelen volt önmagát ellátni. Ennek okát már korábban is vizsgálat alá vettük, de az élelmiszerválságot indokló termésviszonyokat szükségesnek látszik részleteznünk: Kalászosok és kukorica Gazdaságiév: Bevetett terület: átlag: 1910/15 Búza 206 659 kh 7,5 1921/28 n Kukorica 199 776 » 10 1910/15 131 133 9,9 1921/28 •1 Rozs 142 850 6,1 1910/15 7 268 7,3 1921/28 ti 4 684 8,9 /65/. De nemcsak a kalászosok vetésterülete csökkent, hanem természetes velejáróként az állatállomány is: Szarvasmarha Gazdasági év» Állomány t 1910 77 926 1925 54 307 1930 Sertés 49 341 1910 195 949 1925 135 657 1930 125 141 /66/. Érdemes megvizsgálni a terméseredményeket néhány községben, melyek általában rendkívül szomorú képet nyújtanak:
