Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Fancsovits György: Adatok Békés megye munkásmozgalmi történetéhez az ellenforradalom korszakában 1919-1923

- 52 -gáló törvényt /1921.III. te./ időben később, 1921, áprilisában vezették be, A vád emelése viszont már a fentebb említett törvény alapján készült. Az első fejezet 1 §-a kimondja: "Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vagy vezet, bűntettet követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.

Aki ily mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen résztvesz, úgyszintén aki ily mozgalmat vagy szervezkedést előmozdít, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő.

A kezdeményezők és vezetők büntetése tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, a többi résztvevőé és előmozdítóé pedig öt évig terjedhető börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert lőszert, robbanó- vagy az emberi élrt kioltására alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be..." /20/. Az ismertetett törvény alkalmazása nem egyedül, hanem füzérszerüen történt bekapcsolva az 1912. LXIII; t.c. 19 §-át, a Btk. 172 §-a 2. bekezdésébe ütköző, továbbá az 1914. XL. t.c. 4 §-a 2. bekezdésébe ütköző és minősülő vétségeket is.A vádinditványok megszerkesztése komplex bűntényeket igyekezett felsorakoztatni, mint azt a bemutatandó példák mutatják. A megyei direktórium vezetője, Somogyi Imre ellen, a vád tartalmazta: az izgatás, lázadás, magánlaksértés, továbbá a felbujtói bünrészességet, a lopás és végül a hatósági közeg elleni erőszak vétségét /21/. Martos Manót zsarolással, magánlaksértéssel, hatósági közeg elleni erőszakkal, toborzás bűntettével, bün3egédi bünrészességgol, gyilkosságra irányzott szövetség vétségével vádolták /22/. Sál István ellen,aki szintén a megyei direktórium tagja volt, a következő vádakat sorakoztatták fel: zsarolás, lopás, hatósági közeg elleni erőszak, magánlaksértés, bűnsegéd! bünrészes3Óg /23/. Kiszel Antal és László Löbl Vilmos ellen a vádak hasonló jellegűek voltak /24/. A vádinditványok indoklásul a vádlottak kijelentéseit-, beszédeit-, cikkeit- é3 cselekedeteit igyekeztek felhasználni, azonban viszonylag kevés adatra támaszkodtak és a legnagyobb igyekezettel sem tudtak olyan tényanyag birtokába jutni, amely a vádlottak életét veszélyeztette volna. Ez a magyarázata az Ítéletek meglepő enyheségének.

Az ügyészségi anyag, - vádinditványok, tényvázlatok és ítéletek - vizsgálata, feldolgozása nagyszerű forrás a Tanácslcö társaság működésének, cselekedeteinek, a személyek tevékenységének megismeréséhez is. Természetesen kritikai elemzéssel kezelve, elválasztva az ellenforradalom tudatos elferdítéseitől, kifejtve az egészséges felhasználható magot. I?yen anyag a vádinditványok indoklása, a C3endőrségi tényvázlatok. Somogyi Imre izgatási bűntettét a következőkkel indokoltálc: Somogyi egyik röpiratában, 1919. jan. kijelentette: "Szellemi és fizikai proletárok, elnyomottak, munkástestvérek, kik türelemmel húzzátok a nagytőke, a nagyipar, a nagybirtok igáját,