Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

ifj. Olasz Ernő: Árpád-kori malomkövek Kardoskuton és Orosháza-Cinkuson

- 3 -Jegyzetek

^őt. /Szeged 1943/ 195-201; Párducz M,, Arch. Ért. 62-73» Ua* Arch. Ért. /1946-48/ 283-288; üa. Arch. Ért. 79.k. /1952/ 34-41; Ifj. Olasz E., Emlékkönyv hazánk felszabadulásának és az Orosházi Szánté Kovács Muzeum fennállásának 10 éves évfordulóiéra /O- rosháza 1955/ 15-24.

2. / Ifj. Olasz E., Szántó Kovács Muzeum Évkönyve /Orosháza 1959/ 36. lap

további irodalommal.

Itt említjük meg, hogy a najdani falu temetőjében az 1949-51. évi ásatások folytatásaként, 1958 nyarán további 32 sirt tártunk fel /Arc.Ért. 86. köt. /1959/ 214.; Rég.Fűz. 11. köt. /1959/ 74.

3. / A környező területeken is megtalálhatók a szarmatakor cserepei.

4. / A kövek az orosházi Szántó Kovács Múzeumba kerültek. Ltr.sz. 60.37.1.1-60-37.1.2

5. / Ltr. sz. 60. 109.1.1-60.109.1.2

6. / Gálos R., Szent Gellért legendája /Vita S.Garordi/ Csanádm.Könyvt. 14.

köt. /Makó 1928/.

7. / Kiss L., Dóig. 2. köt. /Szeged 1926/ 196.

8. / Bátky Zs,, Magyarság néprajza. 1, köt. 55-56.

9. / Ifj. Olasz E., Arch. Ért. 81. köt. /1954/ 196. lap 3,3. jegyz.

Fényképét Méri István közli Beszámoló a kardoskuti Árpád-kori falu ásatásáról c. megjelenés előtt álló dolgozatában.

10/ Az Árpád-kori Gellértegyháza /?/ falu temetőjének leletmentésekor került elő két alsó kő. Az egyik szemcsés anyagú, barnás-szürke szinü, s őrlő felülete domború. A közepén lévő lyuk átmérője 2.5 cm. Alsó lapja és széle durván faragott. Két helyen csorbult. Átmérője 40-42, vastagsága 4.5-5 cm. A másik szintén szemcsés anyagú, de kékes-szürke szinü, és fele hiányzik. Őrlő felülete domború, alsó lapja és széle durván faragott. Átmérője 46, vastagsága 3.5 cm. A közepén lévő lyuk 4 cm átmérőjű.

A köveket a temető publikálója dolgozatában /Zalotay E., Gellértegyházai Árpád-kori temető. Rég. Fűz. 7. köt. /1958/ / nem említi, de előfordulási helyüket a temető térképen közli. Tudomásunk szerint a település területén, helyenként hamuval kevert földben, 80 cm.mélyen» egymástól kb. 30 cm, távolságra helyezkedtek el. Körülöttük lócsontokat-, edény- és cserépbogrács töredékeket is találtak a munkások.

11/ Méri I., Arch Ért. 79. köt. /1952/ 17 t. 6. kép.

12/ Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Hum. Hist. 3. köt. /Bp. 1938/ 24. lap 43-45. kép.

13/ Szabó K., i.m. 6., 30.

14/ Méri I., i.m. 17. t. 1-4. kép.

15/ Kovalovszky J., Arch. Ért. 87. köt. /1960/ 10-11. tábla.

16/ Méri I., Beszámoló a kardoskuti Árpád-kori falu ásatásáról.