Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Nagy Gyula: A gabona nyomtatása Orosházán

zárt leginkább szalid, öreg lovat fogtak bele. Ha nem érte el a ló farkát, akkor legtöbbször egy kiskötelet kötöttek ró.A garmadánál a kezelő lelépett a deszkáról, felemelte és a következő fogáshoz vitte. Addig ismételgették a fentieket, mig a szem vastaga elfogyott. A Vásárhelyi-pusztán a huzatós előtt az ágyást szemtolóval körű1- tolták, majd sugárszerüen rónákba tolták.részben, hogy a leszlvósodott sze­met megmozgassák, részben hogy a huzatófa jobban beleakadjon. Régebben két ökröt fogtak bele, hogy a lovak pihenjenek. Ha vékony volt a szem, akkor a pusztán is egy lovat fogtak bele. A huzatófa két karjára 1-1 istrángot kö­töttek. Mindkettőt befűzték a uámfa karikájába és megkötötték. Az.egyik vé­gét meghagyták fogának s a másikat elfűzték,hogy ne tapossanak rá. Annyian álltak a deszkára, ahányan csak ráfértek. Amikor pedig a fát vinni kellett, a deszka kötelének pöckét fogták s úgy vitték uj fogást fogni. Huzatós alatt egv-két ember szórólapáttal hányta össze a garmadát. Ha sietős volt a szem összekotrása, akkor többen /asszonyok is/ gereblyével vagy a törekölő hátával is lükdösték a söprű előtt a szem vastagát a garma­da fele. Majd egy ember szürűsöprüvel /nyirfasöprüvel/ összesöpörte az el­maradt szemeket. Később, amikor már kevés gazt nyomtattak, a vékony szem összetaka­­ritására már nem használtak huzatófát. Először a gereblye fokával tolták a szemet. Ha vastag lett,akkor lapáttal segítettek. A végén tisztára söpörték a szérűt. Ha ráágyaztak, akkor nemigen söpörték föl. A garmada prizma alakú volt. 150-160 cm között váltakozott a magas­sága. A hosszúsága a terméstől függött. Az árpa könnyebb, mint a búza s e­­zért ugyanakkora ágyásból nagyobb garmada lett, mint búzából. Akármilyen nagy eső volt, a garmada levetette a vizet 3 nem ázott be.Sűrű volt a poly­­va s keményen állt a szem. 7. / Nyomtatás kocsival Orosházán kevés esetben mentek az ágyásra kocsival. A nyomtatás vé­­gefele jobban a búzát nyomtatták kocsival, mert az árpa könnyen ment lóval is. Kocsi alá vékony, köralaku teleágyást raktak. Az első fordításig az á­­gyást kocsival járatták. Utána lóval járatták. Ha a gazdának 3-4 lova volt, nem kocsizott. A Vásárhelyi-pusztán a nyomtatás utolsó éveiben nagyobbrészt kocsi­val nyomtattak. A kocsival nyomtatás az 1900-as években jött divatba. Ele­inte nagy teleágyást raktak. Később karikára ágyaztak, vagyis gyürüalaku á­­gyáat készítettek.Két lóra 2-3 vontatót számoltak. Nagyobb gazdák egy ágyá­­son két kocsival is nyomtattak. Ilyenkor 6-8 vontatót ágyaztak be. Ritkán két szérűre nyomtattak. így az emberi és az állati erőt jobban ki lehetett használni. 8. / Szórás Amikor az utolsó ágyást is kivetették, a garmadát fölszórták. Szór-

Next

/
Thumbnails
Contents