Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 143 -Jegyzetek

1. / Az általános problémák vonatkozásában a legfontosabbak: Mendöl Tibort

Alföldi városaink morfológiája. Debrecen 1936. /Klny. a tfisia 1936. 1. számából./ Erdei Ferenc: Magyar falu Bp. 1941. Magyar tanyák, Bp. 1942. Magyar város Ép" é.n. Témánk vonatkozásában különösen fontos Erdei Ferenc: A város és a falu szintézise. Társadalomtudomány, XX. évf. /1940/ 156-168. Győrffy István: Az alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése. Magyar nép-Magyar föld c. kötet. Sajtó alá rendezte: Győrffy György. Bp. 1942. 153-196.Orosháza mellesleg nem volt kertes település. Eperjeasy Kálmán: Az alföldi város. Az Alföldi Tudományos Intézet Év- Tonyve 1. Szerk. Bartucz Lajos. Szeged, 1946. 385-414.

Az újabb eredmények közül: Bálint Sándor? Alsóváros. A Móra Ferenc Múzeumi Évkönyve 1959-59 Szeged.'T^o. 123-126. Uő: Rókus. Móra Ferenc Muzeum Évkönyve 1957. Szeged, 1957. 165-169. Sápi Lajos: A városrendezés kezdetei Debrecenben a XIX, század elejéiig Ä Déri Muzeum Évkönyve 1948-56. Debrecen, 1957. 119-134. Marjalaki Kiss Lajos: A miskolci főutca topográfiája, Í817-ig. A Herman OTto Muzeum Évkönyve I. Miskolc, 1957. 102-128. Petróczi Sándor: Cegléd település-és népességtörténete-, Bp. 1961. /Ceglédi Füzetek 11. sz./

Orosháza településtörténetének legjobb vázlatát Darvas József adta meg: A legnagyobb magyar falu. Tiszántúl. Bp. 1957. 2c£JtT.

2. / Veres József: Orosháza, történeti éa statisztikai adatok alapján. Orosháza , 1886. 22. A hely megválasztásában nyilván a terepviszonyoknak is szerepük volt.

3. / Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. II. köt. Bp. 1898. 312.

Ä postaüt nem volt azonos az ’’aradi ut ” néven ismert ősi marhahajtó ^úttal, amely nem vezetett át Orosháza belterületén, hanem a Szöllők ÉK-i sarkánál elhaladva, Monor felé kanyarodva futott Kaszaper-Kovácsháza- Battonya-Arad felé. A po3taut Tótkomlóson át vezetett és nem kerülhette ki a településeket, mert váltott lovakkal közlekedett és a postaállomásokhoz futott be.

4. / Vere3 i.m. 78.

5. / A bécsi hadilevéltárban elhelyezett Josephinische Aufnahme másolatait a

Szegedi Tudományegyetem Földrajzi Intézete őrzi. Orosházát és környékét a Coll. XX-XXI. Sectio 26-27. az. lapok ábrázolják. A belterület sajnálatos módon négy térképlapra esik. Kinagyítását Vass Károlynak, a Földrajzi Intézet munkatársának köszönöm.

Vertics József térképe /Mappa Possessionis Orosháza/ egy 1875-ben készült másolatban az orosházi Szántó Kovács Múzeumban látható, itt Gyúró István barátom másolatában kerül közlésre.

A Vertics féle térkép a temetőt /Coemeterium/, a kvártélyház telkét és a községi kaszálót /Conservator foeni communitatis/ is közli. A katonai felmérés két lapja 1783-ban, kettő 1784-ben készült, s emiatt a keleti oldal rajza má3 vonalú, mint a nyugati, A külön felvétel miatt szerepel kétszer Orosháza neve is.

6. / Vö.: Petik Ambrus: Békés megye leirása 1784. Sajtó alá rendezte: Dankó

Imre. Gyula, 1961. 46.

7. / Gajdács Pál: Tótkomlós története. Gyoma, 1896. 246.

8. / Orosházi belső telkek térképe. 1848. március 12./Hitelesítve 1850. dec.

31./ Az orosházi Szántó Kovács Múzeumban. A melléklet Lampel Miklós fényképész reprodukciója alapján készült.