Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Szabó Ferenc: Adatok az orosházi utcák és utcanevek történetéhez

- 134 -honosodott meg a Keringő és az Olajmalom utca neve.A Bánki utcát egy hasonló nevű kovácsmeater után, akinek háza a sarkon állott, nevezték el, A kádárraesteraégre adat a Pintér u., kezdetleges téglaégetőre a Tégla utca neve. Hihetőleg a katonai beszállásolás '•ihlette" a Katona utca névadóit. /A néphit szerint obsitos katonák telepedtek itt le, s igy keletkezett az utca neve./ Lehet, hogy egy őrnagyi /major/ rendfokozatu, beszállá3olt katonatiszt lakása után keletkezett a Major utca neve. Orosházán hiányoztak azok az utcaelnevezések, amelyek a megye más helységeiben a kézműipar bizonyos fejlettségéről tanúskodtak. /Pl, Szarvason: Csizmadia, Tűs, Selyem, Varga, Lakatos utca, Timárköz. Csabán: Kovács,Kötélverő, Kalapos utca. Gyulán: Mészáros, Enyves, Kőműves, Sütő utca./

Az 1850-es évek elején az utcaneveket fel is kellett irni az utcák elejére. Ekkor készültek Orosházán az első utcanévtáblák /39/. Ez az intézkedés polgári jellegű volt ugyan, bár célja csak az osztrák katonák, tisztviselők tájékozódásának megkönnyítése lehetett. Az 1870-es években újra a kerületet /valószínűleg nem a tizedekből lettek a kerületek/ és a házszámot feltüntető házszámtáblák voltak forgalomban. A nép számára ezek is jórészt feleslegesek voltak, nélkülük is el tudtak igazodni.

Az utcanevek Orosházán a múlt század 80-as éveiig hivatalos ügyekben alig voltak használatosak. Mivel a nyilvántartás még mindig a régi házszámozás alapján történt,csak a legfontosabb, már teljesen kézenfekvő utcanevek kerültek be a hatósági iratokba, a népi használatuak csak ritkán. Éppen emiatt csak a múlt század két utolsó évtizedében forgalomban lévő orosházi utcaelnevezéseket ismerjük, nagyobbrészét nem is az iratok,hanem a helyi újságok /40/, a bennük közölt hirek és hirdetések alapján, legfőképpen pedig a visszaemlékezések felhasználásával /41/. A század végére az 1850-es évekhez viszonyítva jelentős változások történtek a helyi utcanévállományban. A népi eredetű utcanevek még erősen tartották magukat,de már a hatósági elnevezés első termékei is feltűntek. A vasút megnyitása után Orosházára települt számos idegen Ó3 a megélénkülő, a régi elzárkőzottságot feloldó gazdasági élet szükségessé tette az utcák, egyes házak közötti eligazodás megkönnyítését, az utcák szabályos elnevezését.

Az újabb nevek közül több Orosháza fellendülő gazdasági életéről, a piacok különválásáról, fontosságáról bőszéi./Az előfordulás éve és mai megfelelője zárójelben./

Vasúti sor /1844, 1691. Október 6 u./

Piac tér /1888. Széchenyi Miklós tér. Itt volt az un. gyalogpiac, a különböző iparosok./

Patika sor /1888. A mai edénybolt helyén működött patikától a Deák Ferenc u ig./

Csizmadia piac /1894. Azonos a Patika sorral. Itt volt a csizmadiák kijelölt helye piacok alkalmával./