Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Kiss István: Szinoptikus meteorobiológiai vizsgálatok növényi mikroszervezetek tömegprodukcióiban Orosháza környékén

- 103 -lett, hogy a mikroorganizmusok élete az atmoszféra változásától nagymértékben függ, s a tömegprodukciók általában praefrontális időjárási helyzetben "robbannak" ki. Kérdés* hogyan magyarázhatók ezek a tények?

A növényi mikroorganizmusok tömegprodukoióinak "robbanás"-szerű megjelenésében az atmoszférikus állapot szerepét a következő tények bizonyít jáks

a. / a tömegprodukciók valamely területen egyidőben nagyobb számban is fellépnek, azaz "halmozódnak". Ez a halmozódás un. "nagy-térben",pl.egyegy országrészben is bekövetkezhet;

b. / a biotopok környezeti adottságai /vízmélység, átlátszóság, tápanyagtartalom, hidrogénion-koncentráció, szennyezettség, stb./ jelentősen különbözhetnek egymástól,a tömegprodukciók mégis gyakran egyazon időpontban észlelhetők bennük;

c. / a kisebb biotopok, amelyekre a vizvirágzások különösen jellemzők, Alföldünkön általában eutroph-jellegüek, a szükséges tápsókat megfelelő mennyiségben tartalmazzák,ennek ellenére bennük a vizvirágzások csak bizonyos időszakokban következnek be egyszerre. Már pedig másféle "szinkronizáló" tényező, mint az időjárás, nem képzelhető el, hiszen az időjárás, illetve a légkör állapota tekinthető a "legtágabb" környezetnek.

Felmerülhet a gondolat: talán a légnyomás az a tényező,amely a mikroszervezetekre állandó változásával hat. Ezt cáfolja az a körülmény, hogy a tömegprodukció kialakulása olykor a légnyomás süllyedését lényegesen megelőzi. Néha a légnyomásbeli változás egészen jelentéktelen, mégis bekövetkezik a tömegprodukció. Légritkitásos kísérleteim szerint a kisnyomású tér a mikroszervezetekre észlelhető befolyást nem gyakorol. A meleg sem lehet egyedüli oka a vizvirágzások kialakulásának,bár - mint láttuk - a tömegprodukciók gyakran rekkenő forróság idején lépnek fel hirtelen.Láttuk viszont, hogy a tömegprodukoiók hűvös időjárás esetén is további teret foglalhatnak. Olykor télen a jég alatti vízben is felléphetnek tömegprodukciók, amelynek szervezetei a jégbe és az azt boritó hóba i3 bekerülhetnek, s ezeket a fagyott helyeket is megszinezhetik.

A fotószintézis szempontjából vett fényé]vezet sem lehet kizárólagos szerepű. Maucha Rezső akadémikus megállapította /19, 20/, hogy az erős napsugárzás nem szükséges a növényi plankton fotoszintéziséhez. Kimutatta, hogy a szervesanyag termelése nem fokozódhatik korlátlanul a fényerősség növekedésével, sőt egy bizonyos határon túl a széndioxid asszimilációja is csökkenni kezd. Maucha vizsgálatai szerint a plankton fényoptimuma "messze elmarad a közvetlen napfény intenzitása mögött, mert az Budapest geográfiái szélessége alatt, teljesen derült égnél nyáron a déli órákban kb. egyötöde, télen pedig fele a közvetlen napfény intenzitásának". Maucha megállapította, hogy az 1-2 m mély halastavakban a nyári napforduló idején, amikor a napfény intenzitása a legnagyobb, a viz egész rétegében un. "meddő fény" u-