Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1961-1962)

Kiss István: Szinoptikus meteorobiológiai vizsgálatok növényi mikroszervezetek tömegprodukcióiban Orosháza környékén

- 85 -tartamában Orosháza időjárási front-változásait utólag elemezze ki. Ez az igen értékes elemzés még 1936-ban elkészült, s igy Aujeszky /!/ szives segítsége első Ízben nyújtott segédkezet a biológiai tömegprodukció meteorológiai rejtélyének feltárásához. Szívességét ez alkalommal is hálásan köszönöm.

A továbbiak során a vizvirágzásos tömegprodukciók számait figyeltem illetve vizsgáltam meg. Ezek a vizsgálataim arra az eredményre vezettek, hogy e jellegzetes neuston-szerveze*ek hirtelen, szinte "robbanás-szerüen" kialakuló tömegjelenségei általában az időjárás ciklonális depressziós helyzeteihez kapcsolódnak, s kialakulásuk kezdete a legtöbb esetben típusosán praefrontális jellegű atmoszférikus helyzetekre esik. Tudtommal hasonló vizsgálatokat eddig BorteIs /3, 4/ végzett a patogén baktériumok és gombák körében.Vizsgálataink nyomában annak a törvényszerűségnek a körvonalai kezdenek kirajzolódni, hogy az un. "idöérzőkenység" faktorai nemcsak az emberre és a magasabbrendü állatokra hatnak, - mint ahogy azt eddig a meteorobiológiában tartották - hanem az egysejtű zöld növényparányok, a baktériumok és a patogén gombák képviselőire is.

Hangsúlyoznom kell, hogy az "atmoszférikus helyzetek" szerepének kérdése még korántsincs megoldva. Az orvostudományban már több mint kétezer éves probléma az ember "időérzékenysége". A mikroszervezetek tömegjelenségeinek kérdését a légköri hatások szempontjából még csak néhány évtizede tanulmányozzuk. Az eddig elért eredmények még csak az el3Ő próbálkozó lépések egy eddig még teljesen járatlan területen. Magam csupán csak egy újabb oldalról próbáltam megközelíteni a növényi mikroszervezetek hirtelen, "csapás "-szerűen bekövetkező felszaporodásának régi titkát. E tömeges felszaporodás magyarázására eddig inkább csak a táplálóanyagok mennyiségi és minőségi hatását vizsgálták, s az időjárási helyzet szerepét nem vették, illetve nem vehették figyelembe. Magam hangsúlyozom a táplálókörnyezet döntő szerepét, de rámutatok arra is, hogy a növényi mikrosz^rvezetek tömegprodukcióinak halmozódásos megjelenésében a belső tényezőknek és az atmoszféra állapotának is szerepe van. A kedvező és egyidőben közrejátszó tényezőket a következőképpen csoportosítottam /16/:

A/ Belső feltételek:

1. A mikroszervezete’- fejlődési ritmusa,

2. Az ivaros és ivartalan szaporodás váltakozása;

B/ Külső feltételek:

1. A viz kémiai viszonyai. Megemlitendők, a viz szennyezettsége, a táplálóanyagok minősége és mennyisége, a növekedést és szaporodást serkentő anyagok jelenléte.Abból a tapasztalatból, hogy a vizvirágzásos tömegprodukciók leggyakrabban állati trágyától szennyezett vizekben lépnek fel, bizonyos serkentőanyagok szelepére következtettem

2. Kedvező atmoszférikus állapot, illetve az időjárás bizonyos szi-