Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán

a mácsai uradalomban 3529 fr. 20 kr.

az orosházi uradalomban 1160 fr. volt egy esztendőben .

Az alföldi birtokoknak helyzetét és szerepét a család összes birtokai között akkor tudjuk megfelelően értékelni, ha összehasonlítjuk a többi birtokrész fenti évben kimutatott bevételével:

1. / a debrői uradalom bevétele 153.362 fr. 58 kr.

2. / a szőregi M " 34,644- fr. 91 kr. és

27 arany

3. / a csurgói " " 52,314 fr. 39 kr. és

76 arany

4. / a nagykárolyi " 134,227 fr. 49 kr. és

177 arany

5. / a salánki-muzsalyi " 50,401 fr. 30 kr. és

3 arany.

Az összesített kimutatás világosan utal az alföldi birtokok jelentőségének megnövekedésére, /127/

c./ Az állattenyésztés

Habár a fő gazdálkodási ág az eddigiek szerint a gabonatermelés és dohánytermesztés, mégis foglalkoznunk kell még az uradalom állattenyésztésével is, hiszen kiegészítette az uradalmi gazdálkodás eddig megismert formáit .

Az állattenyésztés tekintetében az uradalom területén több szakaszt tudunk megkülönböztetni:

1. / a XVIII. és XIX. sz. fordulóján az uradalom még tenyészállatok tartásával foglalkozott, főcél olyan gulya megteremtése volt, mely országos hirre tesz szert.

2. / A XIX. sz, II. felében viszont a hústermelés