Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán
72. ez a föld kiválóan alkalmas ennek ». növénynek a termelésére. /117/ Ettől kezdve minden uorekvése az volt a birtoknak , hogy ezt a termelési ágat minél jövedelmezőbbé tegye. Azonnal a Csernovics Péterrel kötött adásvételi szerződés megkötése után az ott dolgozó parasztokkal köt egyezséget Károlyi, és igy azok elszakithatatlanul az u • radalomhoz lettek láncolva. Világosan kell látnunk azt a tényt, hogy a jelen alkalommal nem az történik, hogy bérbe adnak egy területet és azon a bérlők esetleg dohányt termelnek, hanem itt már kötelezően előírják a föld bizonyos részének ezzel való ültetését. Az uradalom jelentős megkötéseket is tesz azért, hogy biztositsa a dohánytermesztést. A Károlyi család által Csernovicstól megvásárolt föld eddigi dohánykertész művelői még Gsernovicsnak a..... ’ *+ dósok maradtak 10,000 forinttal, és ennek 6 %-os kamatával, minthogy szerződésüket nem tudták teljesíteni eddig. Most, a régi tulajdonos az egész adósság behajtását átadja az új gazdának, és az új szerződést köt a dohánykertészekkel s és Öméltósága mindamellett,hogy ennek fejében biróilag lefoglalt ingó és ingatlan vagyonúnkat teljes kielégittetés fejében birói végrehajtás útján eladhatta volna, a végrehajtás jogát ellenünk nemcsak hogy nem érvényesítette, sőt e részbeni jogának épségben tartásával oly kegyes engedékenységgel és elnézéssel viseltetett irántunk, szól a szerződés, - hogy a hátralévő haszonbéri tartozásunkat hat egyenlő részbeni törlesztésére 6 évet engedni és eként minket nemcsak a végpusztulástól megmenteni, hanem egyszersmind azon helyzetbe juttatni méltóztatott, miszerint, ő Méltóságával haszonbéri szerződésünket érvényen kivül téve,
