Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Társas cséplés Orosházán

is ott voltak. Oda helyezték el a mentőládát is.

5. /A kévevágókés a géphez tartozott. Rendszerint a gépész, vagy a géptulajdonos készítette. Készít5je egy kimustrált kasza hegyéből egy 30-35 cm-es darabot vágott. A lapját az orma mentén mintegy 10 co|. hoszszúságban levágta. Az orom végét kihegyezte s egy nyélbe ütötte. A kiálló hegyes végé^ vagy egyszerűen ráhajtotta a nyél végére, vagy platnit húzott rá s rányitolta. Az élét úgy kalapálta ki, mint a kaszát. Utána kaszakővel megfente. Egy géppel^5-6 kést is kivittek. A cséploszekrényben két kés volt. Egyiket használták, a másikat a használt gépszijból készitett és az állásdeszkára szegeit ^tartóban tartották. Rendszerint délelőtt és délután kalapálta ki a pihenőben levő etető, a bódéra, vagy a szerszámkocsira szerelt satun, va^y^a kazán kerekein. Használat közben néha a kévevágó valami vasdarabhoz fente, hogy az esetleges csorbaságát kiköszörülje .

6. /Az adatok legnagyobb részét^Sárközi Ferenc 56 éves,

Orosháza, Csabai utca 18 szám alatti lakos közölte.

S.F. négy évig lakatos-tanonc volt, s egy évig, mint géplakatos dolgozott. Több éven keresztül a gépnél etető volt. A cséplőgép körüli munka minden csinját-binját jól ismeri. Az értékes adatokért köszönetét mondok.

A rajzokat Kerti Károly grafikus készítette.