Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
Társas cséplés Orosházán
486. A szalmacsúszódeszkát és a polyvalyuk deszkáit az egyik etető feladta a cséplőszekrény tetejére. A létrát felakasztották a szalmarázó- és a dobtengely végére.. A húzatórudat betették. A gép készen állt a húzatásra. A lovakat felszerszámozva vezették. A fiatalabbja ráült.,, különösen, ha messzebbről hajtotta a lovakat. Ha a két tanya között tarló volt, azon keresztül húzatták. Húzatás alatt az etető átment a következő cséplési helyre. A gazdától megkérdezte, hogy merre lesz a rakotmány. Amikor a cséplőszekrénnyel beértek, az etető kézjellel mutatta az irányt. Ha előre kellett menni, akkor a két kinyújtott karját felülről lefele lendítette. Ha fordulni kellett, akkor a kinyújtott karját a kivánt irány felé begörbítette. A húzatók igy a cséplővel az etető által kijelölt helyre álltak. Azután a kazánért mentek. A kazánt a cséplőszekrény csapásán húzatták. Megérkezés után a lovakat kifogták s megkezdődött a beállítás. Két ló visszament a szerszámoskocsiért. Azután a lovakat hazavezették. A vizipuskát vagy utána akasztották, vagy a lajtos áttolta. Mig a fütő gőzt fejlesztett, a társaság tagjai a gép körül egy fa árnyékában, vagy a tanyában pipázgatva beszélgettek. b../ Utazás A magánjáró gépeknél az egyik tanyából a másikba való utazás lényegében ugyanúgy történt, mint a húzatós gépeknél a húzatás. A fütő berakta a tűzrostélyokat a felső tüzelőajtón keresztül a tüzszekrénybe. A tűzfészket felemelték, mert az utazásnál használt tüzrevaló: szén, fa, csuta,
