Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Társas cséplés Orosházán

477. A kazal oldalába - úgy derékmagasságban - egy hosszabb karófélét nyomtak. Ennek a végére rácsavarták a kötelet. A kötél szabad végét meghúzták, oda is egy karót dugtak, és a kötelet rákötötték. Később a kazlat 2-3 helyen dróttal kötötték le. A drótok végére 1-1 téglát erősí­tettek . A kazalrakónak egy butella pálinkát készítettek, hogy a kazal egyenes és magas legyen. A butellát egy kö­zeli fa tövéhez, vagy a mislingbe tették. Amikor a ka­zalrakó lejött a kazalról, meghúzta. Ha a kazalrakó ma­gasra rakta a kazlat, a rudashordók nem állták meg szó nélkül: "Tán malacot Ígértek kennek, hogy ilyen magasra raktya!" A rudasgyürők, rudashordók s a kazalrakó ingben, gatyában s mezítláb dolgoztak. A bőgatyára csomót kötöt­tek. Később a hosszúszárú, szükebb gatyát térdig, térden felül felgyürték. Mindegyik előtt kikkötény volt. A ru­dashordó s a kazalrakó csomót kötöttek a két sarkára, hogy rá ne lépjenek. Rossz kalapot, vagy szalmakalapot tettek a fejükre. h./ A törekhordók és a törekrakó A törekhordók /I. t, 16-18/ a törekhordó-rácsot /III. t. 5./ a töreklyuk iránt helyezték el. Az egyik törekhordó a háromágú favillájával kaparta ki a töreket a töreklyukból. Amikor 1-2 villányit kihúzott, rakosgat­ni kezdte a rácson. Villáját a földön csúsztatva dugta a törek alá. Amikor a töreket letette, a villa hátával kis­sé megnyomta. Először a rács négy sarkát rakta ki. Rend­szerint a távolabbi sarkánál kezdte. Azután szorosan egy­másra téve, körülrakta a rácsot. Majd berakta a közepét.

Next

/
Thumbnails
Contents