Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Egy babonás szokás a Békés megyei szlovákoknál

m,

j

TÁBORI GYÖRGY:

EGY BABONÁS SZOKÁS A BÉKÉS MEGYEI SZLOVÁKOKNÁL

Békés megye négy nemzetiségének babonás szokásai és hiedelmei a mai napig sincsenek összegyűjtve, A felszabadulás óta, a materialista életfelfogás térhódítása következtében, az idealista világszemléletben gyökerező babonás hiedelmekben való hiszékenység igen erősen csökkent, de teljesen még nem szűnt meg. E közleményben a Békés megyei szlovákság életéből egy eddig ismeretlen babonás szokást ismertetünk, mely a hólyagfa terméséhez - magjához - szlovákul klokoc-hoz kapcsolódik,

A magyar nép szokásrendjébe több példát ismerünk a különböző magvak babonás alkalmazására, de azokat most nem feladatunk felsorolni, csak utalunk egy-pár példára. /I/ A Békés megyei szlovákság a múltban a hólyagfa magjának szerencsét hozó, szerencsét megtartó erőt tulajdonított. A hólyagfafélék /Staphyleaceae/ Európa, Ázsia és Észak-Amerika melegebb, erdős vidékeinek növénye, ahol 4 fajuk ismeretes. A Magyarországon honos hólyagfa /Staphylea pinnata/ a Kis-Alföld szélén, a Duna mentén Monoron, a Nyírségben, az Alföld északi részén és Békés megyében Gyulavári erdőiben, főleg tölgyesek, bükkösök cserjés helyein gyakori, de szép díszcserje is. /2/ A hólyagfa mint díszcserje Békés megye parkjaiban nem is-