Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A "tályog-gyökér" előfordulása Orosháza határában

311.

délre a "Tatársánc" területén is előfordul ennek egy roi.

konfaja, amelyet ugyancsak "táragy"-ként használnak, s azt is kinyilvánítottuk, hogy mi nem irtani jöttünk ide, hanem ellenkezőleg: védeni szeretnénk ezt a nálunk csak itt Osorvás környékén előforduló növényt, igen barátságos és kimerítő felvilágosításokat adtak minden kérdésünkre. Illesse ezért ezeket az öregeket még huszonegynéhány esztendő távlatából is e helyről a köszönet!

Beszélgetéseink során itt is azt tapasztaltuk,hogy a nép "táragy"-nak magát a növényt nevezi, s nem azt a betegséget, amelyet elhajtani kiván gyökerével. A legtöbben a "táragy" kifejezést használták, de hallani lehetett a "tálog-gyökér", ’’tájog-gyökér", "tárog-gyökér", "tárágygyökér" és a "táragy-gyükir" kifejezéseket is. A növény jelenlegi elterjedéséről - itt-ott részletes számszerű adatokkal - a helyszini bejárás alapján feljegyzéseket készítettünk és az adatokat 75,000-es térképbe rajzoltuk. Az ottaniaktól pedig igen értékes tájékoztatásokat nyertünk e növény korábbi elterjedésére vonatkozólag is.

Az ápr. 14-iki bejárás alkalmával herbáriumi példányokat gyűjtöttünk be, amelyeket a Növénytani Intézet részére eljuttattunk. Másnap egy élő példányt - jó mélyen gyökerestől kiásva - Pusztaföldvár határában is elültettünk, közepes minőségű kerti földbe. E növénytelepítés azonban nem járt tartós sikerrel, mert e növény a következő tavasszal már nem hajtott ki. Ápr. 15-én Pusztaföldváron át a "Tatársánc" legelőjét látogattuk meg, ahonnan az Adonis vernalis herbáriumi példányait is begyűjtöttük a Növénytani Intézet részére. Aa ottaniaktól hallottak alapján azt a következtetést vontuk le, hogy ez a kis legelőrész már legalább 300 esztendő óta töretlenül áll.

A hagyomány szerint ugyanis mielőtt az orosháziak e kör-