Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

267.

derrészét Nagyér néven is nevezik - a mai Körösöknél régebbi, bővizű, nagyobb munkaképességű, több hozoványt szállító régi folyó meandere. A mai Körös csak iszapot hoz. A régi folyók - igy a Kondoros-völgy és Kamutvölgy élővizfolyásai is - Jelentős mennyiségű homokot szállítottak, mely a régi meanderek fenekén, a meanderek zugaiban, az övzátonyszerü képződményeknél és a rájuk települő parti dünéknél látható. /12/ Szarvastól délkelet felé a Galló halomnál a Kamutvölgynek Jelentős elágazása, a Csabacsüd ér húzódik nyugat-délnyugati irányba Csabacsüd felé. A Csabacsüd ér medre Szarvastól délkeletre a Csorda Vágáshalomnál több ágra szakadva tűnt el a Csikós érben. /13/

A Kamutvölgy egykori élővizfolyásának korát tekintve a Cigányér élő medrével egykorúnak és ezen a területen a Békés-Csongrádi Maros legészakibb, egyik leghosszabb, huzamos időn át állandó folyó ágának tekinthető. Ezzel kapcsolatban Mendöl Tibor azt irta: /14/ "A Cigányér akkor még főágként szereplő folyóba ömlött bele a Kondorosvölgy /Kamutvölgy!/, valószinüleg ott, ahol most a Cigányér mellett elvégződik... Innét azután később elterelődött a Kondorosvölgy vize valószinüleg árviz alkalmával, minthogy nagyobb esésű rövidebb lefolyást talált a Káposztáslaposi rövid medren át dél felé /Káka-Korogy/ tartó folyóba. U- gyanakkor azonban még élnie kellett a Cigányérnek, tehát annak a folyónak is, amelynek meanderét alkotta, - mert hiszen csak élő folyó torlaszolhatta el ártéri üledékeivel a kiszáradt torkolati medret... Kétségtelen, hogy a Cigányér medre később levágódott, morotvává lett, s ezt a későbbi stádiumot az a meder Jelzi, amelynek ma csak egyik partja látszik Kisfok-Halásztelken..." Szarvas környékének régi vizrajzát Vertics e. e. térképe részletesen ábrázolja.

E térképen Szarvastól keletre volt a "Balczó-Ere", - ez a