Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén

266.

vízfolyások helyeit jelző laposok, hajlatok egymással csaknem párhuzamosan északnyugat felé húzódva terülnek el. Ezen a területen a közelmúltban még nagyobb kiterjedésű vizenyős rétek voltak - melyeket az 1880-as évekből származó részletes térképek is feltüntetnek és több helyen megjelölik, hogy vizük időnként kiszárad. Ilyenek voltak a Kétegyházától északra elterülő Kis Csattogó, Nagy Csattogó területei is, - melyek legmélyebb részén ki nem száradó tavak is voltak. Időnként kiszáradó területek voltak Gyulától délre: Ebédleső szék, Sztányi rét, Kispéli dűlő, Borjú rét, Tehén rét, Békéscsabától délre: Alvégi legelő, Tavasz rét, Pej rét, Kigyósi rét stb. E területet részletesen ábrázolja Paulovics András 1788. évben készült kéziratos térképe. /II/

A délkelet felől érkező régi felszini vizek alakították ki az Újkígyóson át észak-északnyugati irányban húzódó Kondoros völgyet és a Békéscsaba Jamina között észak-északnyugat és Békés magasságában nyugati irányba forduló, régi térképeken többféle néven nevezett Kamut

....... i

völgyet /Mendöl "Kondorosi /Hajdú/ völgynek” nevezi/ mely a Szarvastól keletre levő Cigányérbe torkollik.

A Kamutvölgy

A Kamutvölgy Békéscsabától a Galló halomig a Körösökkel párhuzamosan csaknem szabályos félkörivben húzódik. Medre attól nyugat felé a Sirató laposban nagy kanyarokat öltve tűnik el a Szarvas melletti Cigányérben.

A Kamutvölgy folytatását délkelet felé biztosabban Újkígyósig, - nyomokban Szentmártonig követhetjük.

A Cigányér - melynek keleti észak-déli irányú me-