Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)
A battonyai zendülők pere
179. a védvámok miatt. Magyarország agrárjellegéből következett, hogy a mezőgazdasági válság az egész ország gazdasági és politikai életét jelentékeny mértékben befolyásolta. A 80-as évek elején a korábbi konjunktúrát a gabonaárak csökkenése váltotta fel. A válság terheit a nagybirtokosok igyekeztek a dolgozó parasztság, a mezőgazdasági napszámosok, cselédek tömegére áthárítani. Csökkentették a béreket, a természetbeni járandóságokat. Ugyanakkor modernizálni is kellett termelésüket, hogy az alacsony árakat mennyiségi termeléssel ellensúlyozzák. /14-/ A földmunkások tudatában voltak annak, hogy a szolgáltatások törvényellenesek, ők törvényes úton törekedtek eltörlésükre, 'ezért keresték az egyesülési szabadságot. Azt remélték, hogy az uralkodó osztályok által megadott keretek között kiharcolhatják igazukat. Az ilyen naiv hitből hamar kigyógyitotta őket a csendőr- és katonasortüz, az uralkodó osztályok minden téren megnyilvánuló brutalitása. Végeredményben mi is történt? Junius 21-én, vasárnap délelőtt a piactéren gyülekező tömeg Pakurár Mitru és Nagy György András biztatására a hatóságoktól az igazságtalan szolgáltatások eltörlésére vonatkozó rendeletek kiadását követelte, amely szerintük meg is érkezett. A községháza megostromlása közben, az épületbe beszorult négy csendőr fegyverét használta, és a sortüznek három halálos áldozata és számos sebesültje lett. A tömeg azonban ezután sem adta fel a harcot, amelynek az esti órákban a Szegedről megérkezett katonaság vetett véget.
