Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A battonyai zendülők pere

176.

A felkelés előzményeiről

Az 1891. Június 21-i battonyai véres eseményeket megelőzően is forrong a megye agrárproletár népessége.

A mozgalom első szálai május hó első felében terjedtek át Békés megye területéről. Az orosházi Járással szomszédos mezőkovácsházi Járásban munkásgyülések megtartása és munkáskörök alapítása iránti kérelmekkel ostromol Ják a főszolgabirói hivatalt. Csanádapácán engedélyezték is a gyűlést május 10-én, amit 4-00 munkás Jelenlétében tartottak meg, hatósági ellenőrzés és fegyveres erő készenléte mellett. Mezőkovácsházán és Ref. Kovácsházán is szervezkedtek. A mozgalom, amint a hatósági Jelentés Írja, - hirtelen átterjedt a battonyai Járás területére, először Dombegyházán, majd később Kevermesen, Tornyán, végül Battonyán robbant ki. A Jelentés le szögezi, hogy ”a Battonyán Junius 21-én véres zendülésre vezetett mozgalom kiütését a legkisebb előjelek sem látszottak megelőzni.” A megyei hatóságok Jó előre felkészültek ebben a Járásban is. Amikor Dombegyházán, Bat tonyátől 12 km-re, Erős János vezetésével több mezei munkás a községi Jegyző előtt követelésekkel lépett fel azt a főszolgabíró azonnal Jelentette. /12/ A főszolgabirót utasították, hogy a mozgalmat megszakítás nélkül kisérje éber figyelemmel, és hasson oda, hogy a legkisebb zavargást is kerüljék el. A Járás területén tiltson be minden gyülekezést és gondoskodjon karhatalomról. A két Járásban lezajlott mozgalmak és a nyári munkaidő alatti zavargási lehetőségek intézkedésekre késztették a megriadt megyei vezetőket. Megkeresték a temes vári 7. sz. hadtestparancsnokságot, közölje szükség esetén melyik parancsnoksághoz fordulhatnak a főszolga-