Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A battonyai zendülők pere

174.

hogy az o körülményei találhatók fel máshol is, és ha szervezkedik, hatalommá válik, amivel számolni kell. Mind az orosházi, mind a békéscsabai eseményekben döntő a szervezkedés engedélyezésének kivivására irányuló törekvés. Orosházán ez a "zászló forradalom"-ban, /3/ Békéscsabán a szervezet létesítésében és ezekkel az elviselhetőbb állapotok kivívásában jutott el a forradalmi megmozdulásig.

A Békés megyei események hire futótűzként terjedt el a Viharsarokban. A szomszédos Csanád megyében azonosak voltak a viszonyok. A közvetlenül ható gazdasági és társadalmi okok ebben a megyében is az orosházi és békéscsabai eseményekhez hasonló, de a helyi adottságok miatt mégis eltérő kirobbanást eredményeztek.

Csanád megye a felszabadulásig az erős középbirtokok megyéje. A század végén a gazdaságok száma 8876, 177.145 kh. földdel. 100 holdon felüli birtokkal 122 gazdaság rendelkezik 77.514 kh-al. A fennmaradó 8754 gazdaság birtokában közel 100.000 hold van. Még feltűnőbb az aránytalanság, ha az 1-5 holdas gazdaságok számát veszszűk szemügyre. 4109 ilyen gazdaság van, ezek kezében csak 7232 hold van. Erős a zsiros paraszti réteg is, vagyis az 50-100 holdasok kategóriája. 317 ilyen gazdaság 21.630 hold területtel rendelkezik. A földet mezőgazdasági munkásokkal és cselédekkel müveit étik a földterületnek több mint felén. Az elaprózódás mértékére jellemző, hogy a 26.885 hold terjedelmű községhatárt 1817 gazdaság műveli. /4/ Az egész határ több mint egyharmad része 27 birtokos kezében van. A birtokosoknál 253 a cselédek száma. /5/ Ezek állandó konvenciÓ3 alkalmazottak. A megyében Battonyán van a legtöbb 100 holdon felüli birtokos, - itt a legnépesebb az uradal-