Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

A dél-alföldi Károlyi uradalom gazdálkodása a XIX. század derekán

tát,, azolta,-miolta azon pusztát Babotzkáért annak egy részét kimértéko-Három helységnek is szakasztottak belő le és azon helységek-szállást és urbáriális földeket csináltak belőlesőt különös határokkal el is határolták, van ugyan még egy darab sub arenda, melyet Lupuly bir, ha csak azt talállyák resignálni, én nem fogom ecceptálni0 /27/

Az árendálás tehát nem ismeretlen ez uradalomban a későbbiek folyamán sem» 1783-ban a szeghalmi jobbágyok a Balkány pusztához tartozó Nagy Halast bérelték, habár használni alig tudták annak vitás hovatartozása miatt«, /28/

Más alkalommal csongrádi árendatorok vesznek bérbe 82 sessio földet, melynek árendaösszege 1272 rhénes forint. /29/ Van azonban olyan eset is, midőn a kibérelt földön a paraszt, jövedelmének fokozását céljából dohánytermesztéshez fog. /30/ Ilyen alkalommal a parasztság ezért azután nem akar külön-külön dézsmát fizetni,, igy a csongrádiak is a kancelláriához fordulnak kérelmükkel, hogy "e tanyákon termesztett és termesztendő dohányokból Dézsma ne veressen, mivel nem a szántóföldünkön, hanem a kaszálónkból elszakasztván, termesszük azokat, azért, hogy annál h.aharébb mintt Portiot, mintt Taxát kifizethessük, mert ha ugyan nem cselekszünk, minden Esztendőn Marháinkból eladni kénteleni tettünk azoknak befizetésére, mivel másból pénzt nem kaphatunk, dohánt nem termesztvén , kevés idő alatt Marháinkból úgy járó jószágunkból magunkat kifogyasztanánk az földeink bírására is elégtelenek leszünkcf'Azért arra kérik a kancelláriát, hogy na kaszálló helén termett és termesztendő Dohánynak Dézsmája engedtessen el mivel a gabona, vagyis az Élett dézsmálásába azért