Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Babáj Gyurka

SZABÓ FERENC:

BABÁJ GYURKA

/ Egy betyárballada hőse az élő néphagyomány és a korabeli adatok tükrében /

A Békés megyei nép emlékezete sok érdekes adatot, históriát őriz a betyárvilágról. Rózsa Sándor, a vásárhelyi Szabó-testvérek, Fábián Pista és Farkas Jancsi neve mellett elsősorban BabáJ Gyurkát emlegetik az öregek. Őt éppúgy az ösztönös paraszti lázadás képviselőjének tartják, alakját olyan hősi vonásokkal ruházzák fel, mint a többi hires, népvédelmező szegénylegényét. BabáJ Gyurkát idézi egyik legszebb alföldi betyárballadánk /"Orosházárul fuj a szél..,"/ /I/ amely a hires betyár nevét halála után szárnyrakapta.

Az idősebbek visszaemlékezései, elbeszélései két vonatkozásban vallanak a hires szegénylegényről. A nép BabáJ Gyurka emberségét, a szegényekkel való összeforrottságát és a Csorvási-csárdánál történt lelövetésének gyászos históriáját tartotta oly fontosnak, hogy ma is szivesen mesélget róla. A csorvási tanyavilágban mindenki ismerte őt. Gyakorta megesett, hogy Jókedvűen beköszöntött: "No, nénémasszony, mi újság? Mikor Jártak erre a pandúrok?" A pusztai népek igyekeztek bujkálását elősegíteni, hiszen tudták, hogy a szegényembert nem