Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Értékes adatok egy orosházi iparosmester családi feljegyzéseiben

150..

7. / A magtár felrobbanásáról: Reizner i.m. II. k, 166-167.

Az esetnek 800 halálos áldozata volt.

8. / Az ujszegedi /bánáti/ oldal sáncmunkálatai 1849 május

közepén fejeződtek be. /Kossuth i.m. 439. p, 246/b. sz ./

9. / Itt 1849 elején Szegedig érő szerb behatolás nyomairól van szó, nem az 1849. aug. 5-én lezajlott szőregi csata maradványairól.

10. / Ugyancsak az említett szerb benyomulás nyomai.

11. / A Supkégelről mondottak teljességéhez tartozik, hogy

a szabadságharc leverése utáni hetekben Kossuth Lajos feleségét ő bujtatta el ma Rákóczi út 8. sz. alatti házában és Kossuthnét innen szöktették tovább álruhában. Vö.: Szabó Tál: Orosháza 1848-49-ben. '

Két márciusi beszéd. Orosháza% 1937. /Klny. az Orosházi ^Szépmives Céh 1937. évi Évkönyvéből. /11-12,/ Szabó Pál nagyanyja, aki a szembeniévé házban lakott, Kossuthné szolgálatára volt. /U. erről: Békés, 1893. 50. sz. Véleményünk szerint ez az esemény megérdemelné, hogy a ház falán emléktábla hirdesse.

• \

Nincs ugyanakkor történelmi alapja annak, hogy 1849- ben egy^éjszakára Kossuth Lajos megszállt volna az Orosházán, a Thék Endre utca 13. sz. alatt lévő házban. Amikor 1849 júliusában Szegeden volt, magához hivatta Debredenben maradt gyermekeit. Azok Orosházán átutazóban valóban egy éjjelt az emlitett házban töltöttek. / Szabó Pál i.m. 13-14./ Idők folyamán a közhiedelemben a különbség nyilván elmosódhatott, erre alapozva került emléktábla a házra 1948-ban.

Supkégel Mózes épittette Orosházán az 1860-as években a Könd utca 10. számú lakóházat is, a famunkákat ő maga készítette.