Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

123

pápa elfogadta Ksmeosei indoklását, és /1496. VIII. 13./ megengedte a monostor bekebelezését az aradi prépostságba.

Vemeri Gábor /1497/. Kételyei támadtak a bulcsi monostor incorporationát elrendelő pápai oklevél érvényességét illetően. Az egyesítésről szóló apostoli irat szövege szerint a bulcsi apátság az esztergomi egyházmegyéhez tartozik, pedig valóságban a Csanádi egyházmegyében van, továbbá jövedelmét 24 aranyforinttal jelöli meg,jóllehet tényleg jóval több a jövedelme, bár a 200 arany forintot nem haladja meg. Ezért a prépost a Szentszékhez folyamodik. VI. Sándor pápa /1497. IV. 15./ megerősíti az egyesítést a felhozott nehézségek ellenére és előző /1496 VIII. 13./ intézkedését oly érvényűnek óelsnti ki, mint amilyennel birt volna, ha a felhozott téves adatok abban nem fordultak volna elő. Lehet, hogy a pápai irat az aradi prépost nevét, éppúgy mint hivatali elődjéét /"de Chames"/ eltorzított alakban örökítette meg.

Szokoli Ferenc /1520/. Nagyatyja, Péter: temesi főispán. Atyja, Albert: belgrádi bán. Ennek fivére; János: Csanádi püspök. Utóbbi 26 éven át /1466-93/ kormányozta a Csanádi egyházmegyét, azután lemondott méltóságáról,és a pálos-szerzetbe vonult, életszentség hirében hunyt el. Lehet, hogy az ő példáján lelkesülve választotta Szokoli Ferenc az egyházi pályát. Volt még egy at^afia a Csanádi egyházmegyében: Szokoli Mihály, Csanádon nagyprépost 1486-1497. Ez időben uj pecsétet készittetett a káptalan.

Gerlistyei prépost /1532/ után

Draskovics György /1551-52/ mint "aradi prépost" / 1552. VII. 10./ figyelemreméltó jelentést tesz a protestantizmus terjedéséről. /86/ Később pécsi, majd zágrábi püspök, végül kalocsai érsek. Ő volt a magyar király kö