Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1960)

Az aradi hiteleshely vezetői

birtokaiban /32/ és a pannonhalmi, apátságnak birtokot adományoz. /33/ látván mág ebben az évben /1225/ megvált a kancelláriátólo Utódja a kancelláriában Mátyás zágrábi prépost lett. Ez kitűnik II, András királynak a topuschai ciszterci egyháznak szóló adományleveléből. /34/ Ugyanebben az évben elnyerte a pápai megerősítést és ezentúl már mint «választott« püspök fordul elő a királyi oklevelekben. /35/

Albert /1225-46/, Hamisítványnak bizonyult az az oklevél,, mellyel II, András király a Tetun-nb. Marcellus ispánt birtokában megerősíti. Ezt, az oklevél szövege szerint, "Albert királyi kancellár és aradi prépost" állította ki. /36/ Ekkor még Bulcsu győri prépost volt kancellár. A következő évben /1229/ Bulcgu Csanádi püspök, Albert pedig királyi kancellár. Ebben a minőségben kiállítja II. András királynak azt az oklevelét, mellyel Mihály nevű serviensének a fehérvári vártól elvett Chokol földet adományozza. /37/ - Albert prépost idejében már erőteljesen kibontakozik a prépostság kiváltsága. Az aradi egyház kivétetett a csanádi püspök Joghatósága alól, A prépostokat a káptalan választotta és a királyi Jóváhagyás után az esztergomi érsek véglegesen megerősítette. A 13. század elején az Apostoli Szentszék az esztergomi érsek ezt a Jogát megszüntette és elrendelte, hogy ezentúl minden újonnan megválasztott prépost a királyi beleegyezésről tanúskodó levéllel személyesen vagy követ utján a Szentszékhez forduljon megerősítés végett, mert a királyi prépostságok, "minden közvetítő nélkül, egyenesen a Szentszékhez tartoznak." így történt a szebeni prépostság betöltése 1212-ben és a székesfehérvárié 1217-ben. A Szentszék ama felfogása azonban, hogy