Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
dr. Dénes György: Az orosházi földmunkások és szegényparasztok 1863. évi megmozdulása
Százezer forintnyi közmunb Békés me - gyében nem oldotta és nem is oldhatta meg az ínségesek gondjait, hisz a munkanélküliek számát az óvatos becslés is 60 ezerre tette, már pedig ez közel ennyi családot jelent. Tehát ez a gyorssegély alig két forintot juttatott egy-egy éhez5 családnak. így érthető, hogy a Békés megyei főispán! helytartó további gyxt;ác-iatézkedéseket sürget,mindenekelőtt a szabadságos katonák haladéktalan behívását. Ez utóbbihoz tudnunk kell, hogy abban az időben hosszú évekre sorozták be a legényeket katonának, de a kiképzés befejeztével tartósan szabadságolták egy részüket azzal, hogy szükség esetén bármely percben behívhatok. Minthogy a szabadságos katonák fiatal.családhoz még nem kötött emberek voltat akiknek az idegenben töltött katonai szolgálat alatt tágult a látókörük. öntudatosodtak, a magabiztosságuk megnőtt és a fegyverekhez is értettek - ilyen feszült helyzetben ők jelentették a legnagyobb veszélyt az uralkodó réteg számára. Ezért kérte hát ezeknek az erjesztő elemeknek a sürgős behívását a főispáni helytartó , A magabiztos Helytartótanács azonban október 12-én kelt leiratában elutasította ezt a javaslatot. Az ősz folyamán az éhínség egyre fokozódott és egyre fenyegetőbben közeledett a tél, amikor még a kubikosmunkák is leállnak éa amikorra a szegénység élelmének utolsó morzsái, de még a segélyezésükre fordítható készletek maradványai is végképp kifogynak. A tömeges éhhalál rémének közeli képe még a polgári újságírót is megrázza . én föllépésre kényszeríti. Az Arad című na pilap 1863. október 25-i számában megje - lent október 19-i keltezésű cikk ugyan csak a békéscsabai viszonyúból beszél, de a riasztó kép, amit rajzol, az egész megyére jellemző: •B.“Csaba. oct, 19. Az ínség, kivált a szegény néposztály között, nagy mérvben dúl városunkban.» hagy sűrű éhhalálról nem tesznek szomorú jelen -lést, elöljáróságunk azon intézkedésének tekinthető,- mely szerint egy inségi bízott - mány a város vasúti részvényeinek árán 10 hét óta részint közmunkákért a munkatehe - tőknek, részint kezességért kölcsön a munkaképteleneknek búzát osztogat. Eddig mintegy 2500 köböl osztatott szét! De ezzel a városnak gabonakészlete és rendelkezése alatti tőkeereje is kifogyott. Miként láttatik el már a jövő héttől kezdve az éhezők nagy serege» ... azt a jó Isten tudja. A város ... folyamodott a m. kormányhoz 100.000 ft pénzsegélyért ... de e segély alkalmasint még hetekig, ha nem hónapokig fog késni, e ez alatt a város kiürült magtárából tovább nem táplálható éhség Id fog törni és szabadon dühöngeni. Vajha kellően méltányoltatnék a periculum in moral Egy ember halála is súlyos vád az illetőbe, - itt pedig ennek néznek eléje ! Reményiettük, mert meg volt ígérve,hogy az alföldi vasút földmunkálatai legalább is szept. hó elején megkezdődnek. October vége felé járunk, s még csak most érkeztek meg a mérnökök: ... Eljön a fagy, a hó, vagy az eső és hideg: miként szerezze be akkor a számos családdal bíró munkaképes apa becsülettel a téli élelmet? Maradjon tavaszra a munka az é 1 e t be n maradottam n a k ?* Ilyen körülmények között érthető, hogy az elkeseredett éhező nép hangulata pattanásig feszült. Az első kitörés nem is váratott sokáig magára. Békéscsabán 1863. november 15-én a azolgabíró elöljáróság «választást» tartott .. vagyis kijelölte az új községi elöljáróságot. Közben a népből küldöttség étkezett, kérve, hogy Hrabovszky Mihályt válasszák bírónak, De a szolgabíró az előző bírót és albírót jelölte b újból és Hrabovszky csak községi gazda lett. A nép erre erőazakkal megaka - dályozta, hogy a község hintája a kijelölt bíróért menjen és azt beiktatásra hozza. Utóbb a azolgabíró lakására tódult a jórészt nincstelen földmunkásokból és szegényparasztok'S3
