Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
ló csárdából. Rendkívül jó titoktartónak ismerte mindenki, emiatt a betyárok szívesen jöttek hozzá. Volt Horváth csárdásnak egy gyönyörűszép lánya, akihez a Mónus-család egyik legénytagja járogatott és mivel nála volt a magtárkulcs, sok búzát elhordott innivalók fejében a csárdába. Nagyhírű szerelmük köz-1. Orosháza telepítőit pl a vásárhelyi pásztorok akarták minden áron elűzni A kezdetleges sátrakra éjjel ráhajtották a gulyát. a lovakra kötelet kötve összedöntötték a sátrakat, stb., csakhogy sikerüljön a környéket legelőül megtartaniok. A pász - torok érdekében még a vásárhelyi elöljárók is lépéseket tettek. (Balassa Pál: 0- roshá/u múltja - és jelenének rövid vázlata. Arad. 1844. 12-13.1) 2. Győrffy István: A szilaj pásztorok. Karcag. 1928. 9. 1. 3. Dömötör Sándor: A betyárromantika.Eth - nographia. XU.évf. 10.L 4. Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár. 1944, 13.1 5. Dömötör: lm. 8.L 6. Győrffy: Nagykúnsági Krónika. II (. kiad..Ek>. 195a 161.L 7. Balogh István: A leghíresebb tiszántúli betyár. Alföld (Debrecen).VII, évf. 5. sz. 171. I 8. Békés megye 1840. évi 8. az. hirdetmé - nyébőL (Falragasz a Békés megyei Állami Levéltár - továbbiakban: Bit - tulaj - donában.) napian végződött; a Mónus-gyerek katona lett és mire leszerelt, a leány már férj - nél volt : A csárda mögött volt egy mély gö - dör. Verekedések után a halottakat oda dobták be és földet löktek rájuk. (Molnár Imre.) 9. Bit. Békés-Csanád megye iratai - továbbiakban: BCsMI - 995^1850. kir. bizt 10. Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat Évkönyve (To - vábbiakban: Évk). X. kötet. Gyula. 1884. 87. L 11. Banner Jáno6: A békési pásztorok é - lete a XVIII. ezázadbaa Szeged. 1929 7-8. L 12. Évk. X. 90. I 13. Szeremlei Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története, 1907. III. köt 410. I 14. V.ö. Scherer Ferenc: Gyula város története, Gyula, 1938. L köt 364 l 15. V.ö. Zsilinszky Mihály: Csongrádvármegye története. Bp.,1898. II.köt 258-263.L 16. Szeremlei: Lm. 459. L 17. Zsilinszky: Lm, 98. 100-101. L 18. Szeremlei: lm. 537, l 19. Évk. X. 154-157. L 20. Fekete Sándor, 78 éves fm., Orosháza , Töhötöm u. közlése, 1956. Jegyzetek:
