Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
68 Szabó-gyerekek bandájában, ezért fegyvereikből puskát szerzett, azonkívül elkötötte egy gazda. Nagy Szabó Pál lovát, és azon egyenesen a zombori erdőbe ment, aliol meg is találta a két híres betyárt, Szabó Palkót és Szabó Miskát. Azok szívesen fogadták-őt. de lovát rögtön felismerték. Étellel-itallal’jd tartották, utána azonban felelősségre vonták és agyonlőtték. Rájöttek ugyanis, hogy a béres Szabó Páltól ugyanazt a lovat kötőt - te el, amit néhány hónapja ők vittek neki . Nagy Szabó Pál a Szabó-gyerekek orgazdája volt és nagy becstelenségnek számított volna, ha olyan legényt fogadnak magük közé, aki megbízható emberüket meglopta. Híres komisszáros volt Vásárhelyen Beretvás. Őt a Szabó-gyerekek lőtték agyon. Kiss Ferenc, a híres számadó, gyakran nappaltatta a két testvért. Egy alkalommal a «Szigetben* legeltettek és a két betyár a szénaboglyába rejtőzve időzött Beretvásék közeledtére a Szabó-gyerekek kimásztak a boglyából és lóra kapva a jószág után eredtek. mintha bojtárok lennének Az odaérkező Beretvás gyanakodva kérdezte a számadótól: «Nem a Szabó-gyerekek azok a bojtárok?» Kiss Ferenc tagadta, hogy ők lennének A csendbiztos nem hitt neki és utánuk ment Mikor lőtávolságba ért, a Szabógyerekek lelőtték Beretvást először a Káposztás-temetőbe vitték, majd, kb. 20 évvel ezelőtt a temető megszüntetésekor, síremlékét áthozták a katolikus temetőbe. Az újságban egyszer folytatás regényt közöltek a két testvér életéről. A részleteket felolvasták Varga Julcsának, az egyik Szabá gyerek feleségének, ő azonban gyakran szólt közbe: «Asse úgy vót!» (Varga Julcsa férje halála után, Kiss Ferenchez ment feleségül). ^Szombati István 72 éves fm.. Hódmezővásárhely, Dáni u. 18.) Orosházán is gyakran esik szó az öregek között a betyár-Szab ó-ról Mindé - nekelőtt szögezzük le, hogy nem azonos a vásárhelyi Szabó-gyerekek egyikével sem. A maga korában nem is «betyár», hanem csak «betyáros» Szabónak hívták, végeredményben orgazda és a betyárok bizalmas em - bere volt. A mai Fürdő-utcán állott a há - za. nála «fogtak lei» (kocsiból) a betyárok és istállójában rejtették el a lopott, elhaj - tott jószágokat. A «betyáros» Szabó ta - nyája a vásárhelyi puszta szélén volt, az ott legeltető pásztorokat mind ismerte,könynyen résztvehetett betyárkodásaikban. Negyvennyolc után honvédeket bújtatott, ezért a német uralom idején ráfogták, hogy Kos - suthtal levelez és 1857-58-ban 11 hónapra Budán börtönbe zárták. Később Rádayékhoz is bekerült, mert gyanúba került, hogy há - zánál lopott lovakat cseréltek a betyárok. 9 hónapos rabság után nem tudtak rábizonyítani semmit, így szabadon engedték (Fekete Sándor). E közismert betyáralakok mellett másokról is tud a népemlékezek Negyvenki - lene után az orosházi «tehénjáráson* két betyárt felakasztottak. Az egyiket Sándor Miskának hívtá k és Rácz József vásárhelyi számadó bojtárja volt, vallására nézve görögkeleti. Mindkettőjüket jelöletlen sírba.az akasztófa alá temették eL A sírok helye szántásnál később is jól látszott ..(.Fekete Sándor). Nagy szenzáció volt Vásárhelyen Elek Jakab felakasztása a Cigány-érben. Sokan jöttek be még a tanyákról is, hogy láthassák. A kiváncsi népek kocsira állva nézték végig a kivégzést. (Szombati István) Aránylag keveset tud a nép a híres balladás betyár Babáj Gyurka viselt dolgairól, elsősorban amiatt, hogy fő működési területe nem erre a vidékre esett. E- gyedül lelövetésének históriájára emlékez - nek az öregek. Egyesek szerint sokszor járt mulatozni a Csorvási csárdába, egyszer azonban rajtavesztett Kocsin járt bandájával és a csárdához érve bementek mulatozni A kocsin hagyott őrszem el - aludt és a szarvasi pandúrok meglepték a vigadozókat Rövid harc után Babáj Gyúr - kát lelőtték. Zsótér Péter (60 éves. fm.. a csárdában lakik) édesanyja a Rock-major -
