Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)

ifj. Olasz Ernő: Leletmentő ásatások Orosháza környékén

3.

dencére hajították. A sírgödör szélessége: 54‘ cm, Mellékletei: 1, Jobb vállon és a bál halántékon tV| kerek átmetszetű ezüst huzalból való síma végű hajkarika. Cl. kép 5.)Átmi 1.6 cm. 2. A medence közepén vas sarló, hegyével a bal könyök felé fordítva. (2.kép) Hegye a sírba helyezés előtt letörött. Hossza (l.kép 3.) 24 cm.

6. aír.Mélysége 48 cm. Irányítása: KNy-tól 10 -kai eltér D-felé. Az elvágott fej Ny-óh feküdt. Férfi: hossza a váltig 138 cm. Karol kinyújtva, szorosan a testhez záródtak Bal keze középső ujján elégült .bronzfejes gyűrű, amelyen madár-ábrázolás van. <1, kép 1.) Áim: 1.7 cm.

7. sít 63 cm mélyen, ÉNy-DK-i irányítású, medencében összekulcsolt kezekkel eltemetett rossz fenntartású férfi csontváz,H: 171 cm.. Melléklete nem volt

A halottak sírba-helyezése - mint láttuk - nyújtott karokkal. ><1..6.) vagy medencére hajlított (5), illetve összekulcsolt kezekkel (3-4.,7.sír) és nyújtott lábakkal történt A temető hét sírja közül négy férfi, kettő nő és egy gyermek Irányításuk: KNy-i, fejjel Ny-nak hogy az arc ősi szokás szerint a felkelő nap felé nézhessem

Említésre méltó, hogy az 5 sír női halottjának a hasára vassarlót (l.kép 3.) helyeztek (2.kép). Ez a temetkezési rttus ősi keleti hagyományokra megy vissza s az avarok és a honfoglaló magyarok is kultiválták(18) A vas sarló -hitük szerint a rontás ellen védi meg a halottat, másrészt a földművelés 8zanboluma. Az oroszországi baskír népnél, valamint a székelyeknél ma is ismeretes a sarlós temetkezés szokása.(19)

í

A temetési rítus - a sarlós temetke - zéstől eltekintve - megegyezik a szentesszentlászlói (20) és csecstói (21) temető szokásával Az 1..5..7. sírból előkerült ííma és S-végfi hajkarikák pedig ugyancsak a Szentes környéki magyar-szláv (plcsanytelek-ditori. (22) mindszenti. (23) nagytőkéi (24) temetők anyagával mutatnak azo - nosságot

A 6.sír madár-alakot ábrázoló gyűrűjének (l.kép 1.) pontos analógiái szintén a Szentes-Szentlászló (25)és a malajdoki -B. temetőből (26} kerültek elő. Salamon 0063- 1074) érmeivel keltezve. Ennek alapján sírjainkat a XI.sz. második felére helyezzük é. az ethnikai hovátartozás kérdését az antropológiai vizsgálatok remélhetőleg eldöntik

Jegyzetek

1. Pl Karácsonyi J.: Békés vm. története I-ILld.: BroYoazki S,: Csanád vm. története IlkL: Haan L*:Békés vm.hajdana.I-II.kt

2. Az előzetes beszámolót lásd ifj.Olasz Ernő: Arch. Éri 82. ki (1955) 96. L

3. Szemcsés iszapolású. barnás-vöröses színű, kisebb méretű edény töredéke. Enyhén ívelő nyaka alatt bekarcolt ferde hullám/vonal . alatta több soros vonal és hulámvonal díszíti.

4. Foltinyi J.: A szőregí bronzkori temető. Dolgozatok. XVII.kl (Szeged.1941) IV.t. 1. V.U.. VIILt

5. Banner J.: Az ószentiváni bronzkori telep és temető. Dolgozatok. V.kt. ( Szeged, 1929) 70.L 17.kép 3.

6. Tompa F.: Bericht der Röm.Germ.Komissio. (1934-35) 214. 16,k. 22.1 l-3.lt

7. U.o. 21.1 14.k.

8. Foltinyi J.: A Deszk- A- bronzkori temető. Folia Arch. (Bp. 1941) 79.1 IV.t 4..

14.. 17-18 stb.

9. Foltinyi J.: A Deszk-F.- bronzkori temető. A szegedi városi múzeum kiadványai . (1942).VlII.t. 4.. 1. 7-18.

10. Foltinyi J.: A szőregi bronzkori teme tő. Dolgozatok (Szeged, 1941)XVII.kL 5«í.l