Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Szabó Ferenc: Betyárvilág Orosháza környékén a szabadságharc után
61 telhetnék. - a miért is az ott körüliévé szomszédok és az illető városi elöljárók lehetnék ezt legcélszerűbben, és pedig a környfll állásokhoz képpesti cseltételek által* (59). 1890- - ben azonban nem sikerült Szilágyi Jancsi kézrekerftése, mint ahogy 1851-ben sem. . Újabb rablások 1850- őszén nem igen fordultak elő. de a börtönök tele voltak. Október 17-én a gyulai megyei tömlőében 182 rabot tartottak fogva, számukra - a skorbut elkerülésére - 6000 fej káposztát savanyítottak (60). A rögtőnítélő bíráskodást október 20-án újra kihirdették. Szarvason. Gyulán és Makón szervezték statáriális bíróságot (61), A börtönök lakóinak száma országosan is magas volt. ezért december 10-én Budáról körlevelet küldtek a megyéhez; a járási és megyei börtönben lévő rabok őriztetése és é* lelmezése a megyei pénztár terhére történik ezért 'mennél kevesebb költséggel eszközöltessék* (62). 1851. Eseményekben meglehetősen bővelkedő év volt az 1851-es esztendő is, A folytonos hajtóvadászatok eredményeként ez év végére megcsappant a betyárkodók tábora. Január elején Bánkút mellett «erőszakos rablás* történt, a miatta indított hajtóvadászg azonban eredmény nélkül zárult (63). Január 20-án egy Szolnok megyében barangoló és nemrégiben Mezőtúr határában öt embert ki - rabló betyárbanda elfogására indítottak «üldözést* Csongrád-. Békés-, Szolnok és Sza.bolcs megyék (64). Csanád megyében már január derekán ismét tűrhetetlen volt a helyzet. Faragó János csendbiztos kétségbeesett hangú jelentése arról ad hírt. hogy Makón a betyárok 8-10 főből álló csoportokban, fegyveresen sétálnak az utcákon, a csendőrök házait meglepik és rajtuk a legnagyobb méltat - lanságokat követik el (fegyverüktől megfosztják őket. stb,). a főbíróhoz és a csendbiztoshoz szemtelenül beüzengetnek hogy lőkupakokat küldjenek ki nekik Az üldözést a betyárok elszaporodása miatt nem lehet folytatni, a károsok - a betyárok bosszújától tartva - nem merik az eseteket jelenteni (65). Ja - nuár végén a megye békési és sárréti járásai területén csendőrök cirkáltak mivel a szomszédos Biharban egy század katona kereste Fábián Pistát, a híres betyárt és bandáját és gyanítható volt, hogy eseleg * Békés megyébe akarnak menekülni /66). Az első jelentősebb eset január 22-én történt Gerendáson, ahol délután 3 óra körül négy lovasbetyár vakmerőén megtámadott a csabai országúton bárom szekeret, melyeken 21 osztrák finánc és más utazók ültek A hatóságok a járásbeli csendbiztosokat azonnal lóra parancsolták és a Csaba- Orosháza - Komlós- Arad- Apáca- Medgyes vonallal határolt területen nagy kutatást rendeztek a szokásos eredménytelenséggel (67). A híres Szilágyi Jancsi február 2-an éjjel Orosháza határában. Szabó Pál tanyájáról, két társával 2 ökröt és 2 tehenet elhajtott. Szabó Pál fia felismerte őt. mire Szilágyi 'an - esi azzal fenyegetőzött, hogy a száraz időt kihasználva, Orosházát felgyújtja, ha bárki - nek is szólni mernek A jelentés megjegyzi «Ezen rablót már régen bé lehetett volna fogni, ha hogy Csongrádi különösen pedig Vásárhelyi hatóságok szívökre vették volna az ügyet», mert a!>betyár gyakorta megfor - dúlt a városban ia Szilágyit és társait Vásárhelyen csellel könnyen kézre lehetne keríteni (68). Katonaság igénybevólelévelszomszédos megyékkel összhangban, a megye területén nagyszabású razzia kezdődött fenruár 9-én. melynek vezetője, az e célra kinevezett polgári biztos, Kajdacsy Antal lett A csapás főiránya Makó környéke volt , (69)majd a szentesi és a vásárhelyi tanyákat vizsgálták áL Az üldözés légköre ellenére február 10-ről 11-re virradó éjszaka a Kttnszentmár* Ionból Szarvasra vezető úton, az öcsödi tanyák közelében, négy lovasbetyár több ke - reskedőt kirabolt, alík a kunszentmártoni országos vásárról hazafelé tartottak 12-én délután az endrődi határban elfogták Kurucz Jó* földeáki betyárt, Orosházán lopott 5 tinóval (70).
