Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Elpusztult XI-XVI. századbeli falvak Kardoskút, Békéssámson és Tótkomlós területén
35 tjrés király adománylevelében már mint puszta szerepel, (36) de a környező felszíni nyomot főleg edénytőredéloek - köztük mázasak és festettek és - arról tanúskodnat hogy a falu a XVI. században még sfirűn lakott volt, ll TÓTKOMLÓS. L. Komlóé. A hajdani falu Tótkomlóstól 2 1/2 km-re DK-*re, a Viharsarok Tsz, területén, a tótkomlós-mezőhegyesi út K-i mentén, a Száraz- ér mellett húzódott (l.kép 7.). Felszíni nyomok alapján a korai Árpád-kori - település formáját pontosan megállapítani nem sikerült, de a késő~köz$kori nyomok az ér enyhén hullámos s valamikor zsombékos D-i partján keskeny, röviden elnyúló formájú településről tanúskodnak. A falu téglából és terméskőből épült temploma a mezőhegyest úttól 150 m-re K- re, az ér D-i partján emelkedő Telek nevű halmon állott, Alapjait 1883-ban Zsilinszky Mihály tárta fel, (37) de alaprajzát nem közölte. Ez alkalommal a település területén is ásattak, amelynek eredményeként XV-XVI . századi pánttöredékek (vasalás), kovácsolt vaskarika, szabó-olló kés, sarkantyú, lánd - zsahegy, valamint XVII, századi (?) címeres ezfist és bronz pecsétgyűrű került felszínre. (38) A templom helyét jelző téglatörmelékes halomtól K-re, kb. 150 m-re, van a Tsz. 1952-ben nyitott agyagbányája, ahonnan az ■ 1954, évi terepbejárásunk során szintén XVXVL századi vaspatkót, madár ábrázolásos bronzfejes gyűrűt, 1554-ben vert kopott ezüst érmet és korongon készült edénycserepeket - köztük festettek és mázasak is - szedtünk össze, 1955 őszén a templom körüli temetőben próbaásatást végeztünk, s ennek eredményeként a temető D-i szélénél négy. egymáson fekvő csontvázat bontottunk ki (39) 1. sír. 38 cm mélyen feldúlt női sír.Csak a medence és bal femur maradt in situ, a váz többi részét elszántották. Irányítása KNy-i, fejjel Ny-nak Melléklete nem volt. 2. sír. 52 cm mélyen, K-Nyi irányítású, fejjel Ny-nak fekvő bolygatott női csontváz . Koponyája és jobb humerusa hiányzik. Ke - zei a test mellett kinyújtva. A bal kulccsont külső végén egy síma és egy S-végű elmállott bronz hajkarika. 3. sír. 55 cm mélyen, 161 cm hosszú, rosszmegtartású bolygatott férfi csontváz.Bolygatása a 2. sír rátemetkezése következtében állott elő. Irányítása K-Ny-tól 12 -kai tér el I É-felé. Kezeit a mellen összekulcsolták.Koponyája lapjára fprdított téglán nyugodott. Méretei: 31.5x16.5x5 cm. A váz baloldalán 26 cm hosszan megmaradt a tölgyfái?) koporsó deszkája, amelynek vastagsága 3 cm. Melléklete nem volt. 4. sír. 74 cm mélyen, 128 cm hosszú, elkorhadt gyermek csontváz. Irányítása ÉKDNy-i, fejjel DNy-nax Kezeit a test mellett kinyújtották Egyetlen melléklete a nyakán, az áll alatt elhelyezkedő kék üveggyöngy volt 1956 nyarán az agyagbányában végez - tünk leletmentő ásatást, s egy teljesen elszántott XVI.századi lakóház helyét állapi - tottuk meg. Sajnos az elszántás következtében csak a ház 2 m átmérőjű köralakú kemencéje fenekének maradványait mérhettük feL A fenék 5 cm vastagon tiszta agyaggal volt letapasztva, amely erősen átégett. Falát - a ház falához hasonlóan - sövényből fonták s kívül-belül 3-3 cm vastagon polyvás sárral kitapasztották A kemence mellett fenőkövet , kályhacsempe töredéket és kopott török (?)ezüst érmet találtunk. Ettől a kemencétől 10 m-re Ny-ra, egy Árpád-kori. földbe ásott, egy osztású, padkás, nyeregtetős lakóházat bontottunk ki Padlószint-
