Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
ifj. Olasz Ernő: Elpusztult XI-XVI. századbeli falvak Kardoskút, Békéssámson és Tótkomlós területén
33 nyo8an is - lakott volt. 4. Hatablak (?) Az elpusztult falu a kardoskúti vasútállomástól D-re, kb. 1 1/2 km-re, a Hatablak nevű területrészben,a tótkomlós-orosházi kövesút és a «Hatablaki kápolna dűlő3 mellett, az Aranyad-ér egyik mellékága közelében terült el (1 .kép 4,). Felszíni nyomai nagykiterjedésű, rendszertelen, szétszórt település helyét jelzik, amely «kifli3 formá ban húzódott. A falu téglából épült.s hatablaki kápolnának nevezett két román stílusú temploma a köves út K-i mentén. Fekete József 320. 8Z. tanyája mögötti lekopott emelkedésen állott. Helyét 1894-b en Varga Antal ásatta meg, de csak a második templom tornyának agyagdöngölésfl alapjait, (18) s a körülötte lévő temető hat sírját túrta fel. Közvetlenül a templom romjai mellől XII. századi vaskulcs, a sírokból két síma végű bronz hajkarika került elő (19). Erről a területről és a szomszédos Bubik István-téle földről évekkel ezelőtt szántás alkalmával I István (1001-1038), III, István (1163-1174) érme, frisachi dénár, XI-XII. századi S-végfl ezüst hajkarika.madár ábrázolásos bronzfejes gyűrű, hegyesvégű vassarkan4yú és két kézimalomkő is felszínre került (20). 1952-53-ban e sorok frója és Zalotay Elemér ásatott itt, s a templom körüli temetőből 18 sírt bontottak ki. Mellékletként a 8frokból faszénrögök. S-végfl bronz hajkarikák, bronz fülesgombok, gyöngyök, edénycserepek. koporsószegek. I.László (1077- 1095). Kálmán (1095-1116) és II. István (1114-1131) obulusai kerültek elő (21). Ilyen előzmények után a Tudományos Akadémia megbízásából Méri István is több alkalommal kutatott a falu területén. 1955-ben a templom közelében XII.századi tőidbe ásott, kétosztású. nyeregtetős lakóházat, több külső kemencét, a temető sírjait. 1956-57-ben pedig a két templom alapjait 8 néhány sírt. Gombkötő István földjén kettős árokkal körülvett, földbe ásott épületet, a szomszédos Szénási János-féle földön viszont XII, századi felmenő téglafalú. három osztású lakóházat tárt fel. A házakból állatcsontok, kézikorongon készült vonalas edénycserepek, főleg cserépbogrács töredékek.a sírokból S-végű hajkarikák gyöngyök és XII. századi érmek kerültek napfényre (22). A régészeti leletek arról tanúskodnak . hogy a település már a XI. század elején fennállott. írott forrás ugyan nem őrizte meg a helység nevét, de Szeremlei arra következtet, (23) hogy Szilasegyháza fai’j feküdt ezen a helyen. Nem gondoljuk. hpgy Szilasegyháza és a hatablaki kápolna között összefüggés volna. Inkább valószínű, hogy a község nevét a hagyományon kívül a dűlő- és terűletnévben kell keresnünk. Elpusztulása a felszíni nyomok, főleg edény - cserepek tanúsága szerint a tatárjárás következménye lehet, 8 azután nem is települt újra. 5. Fecskés. Az elpusztult falu a kardoskúti határ ÉNy-i részén lévő Fecskéspart nevű határrészben és dűlőben, az orosháza-békéssámsoni országúitól 1 km-re Ny-ra a Cir_kus-eret kisérő partvonulat közelében állott (24). (l.kép 5.) A korai Árpád-kori település formáját pontosan megállapítani nem sikerült, de a falu késő-középkori rétege keskeny,hosszan elnyúló formában települt. A falu téglából épült temploma nagyjából a község D-i szélénél, a Muzsik István-fóle földön emelkedő lehordott halmon volt. Agyagdöngölésfl alapjait 1894-ben Oláh Imre tárta fel, (25) de alaprajzát nem közölte. A mellette fekvő temető K-Ny-i irányítású sírjaiból XI. századi S-vágű hajkarika és orsókarika került elő (26).
