Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén
ISI ben egy Qveg bor illetőleg kulacs nyakára húzva visz egy-egy kulcsost. A bort s a kulcsost a harangozó kapja. Az adatközlő megadott vázlatos rajza szerint a kúnszentmiklósi kulcsosnak neve - zett kalács nem azonos a dunántúli és az orosházi kulcsoskaláccsal. A kör alakú kalács mellett szögletest is készítenek. A kalácsot nem fonják, hanem különböző módon - sokszor díszítő jelleggel - úgy rakják össze. Balástyán dr. Bálint Alajos szegedi múzeumvezető szerint lakodalomra szintén kulcsoskalácsot készAenek A fentiek szerint Duna-Ti- 8za közén Balástyát kivéve (azelőtt Szeged- Felsőközpont). nem ismerünk olyan községet, ahol a kerek . fonott kulcsoskalácsot sütnék lakodalomra. Tiszántúlról - mint azt a HL sz. Kimutatás mutatja * az adatközlők már több helyről jelzik a lakodalmas kulcsoskalács sütését, így Tiszántúl északi részén Dr. Dankó Imre Hajdúnánáson. Hajdúböszörményben. Hajdú - hadházon. Vámospércsen. Földesen és Berettyóújfalui látott kulcsoskalácsot. Már nem használják általánosan. Részletesebb adatok . vázlatrajzok hiányában nem állapAható meg, hogy vájjon fonott, vagy különböző módon öszszerakott kulcaoskalácsokról van-e szó? Dr. Nyárády Mihály nyíregyházi muzeológus némi támaszpontot nyújtott arra vonatkozóan, hogy Derecskén régebbet ismerték a kulcsoskalá - csőt Perecformára fcészAették és a lakodal - más menetben vitték. Szentesen és Szegváron a lakodalmi fonott kulcsoskalácsot kürtöskalács néven ismerik A borosüveg nyakárt húzzák és a kürtöskaláccsal feldíszített borosüvegekből minden ismerőst megkínálnak A kürtöskalácsot a bámészkodó gyerekek közé dobálják - közli de Csalog József. A kulcsoskalács Békés megyei elterjedését s III. tábla mutatja. Részletesebb adatokat az I.sz. ót II.sz. Kimutatás közli A Tiszántúl déli részére vonatkozólag Dr. Bálint Alajos közöl részletes adatokat Adat - közlőnk Makón. Apátfalván. Kiszom boron. Klárafalván, Kübekházán és Tiszaszigeten lakodalomban vett részt, s mindenütt kulcsoskalács volt a lakodalmi kalács. A vőfények egy-egy másfél-kétliteres borosüveg nyakára húzva vitték a lakodalmasmenlet élén. Ismételjük, a fenti szórványos adatokból végső következtetést nem lehet levonni A jelenleg rendelkezésre álló gyér adatokból azt lehet megállapítani, hogy a fonott lakodalmas kulcsoskalácsot legjobban Győr és Vas megyékben ismerik Ezenkívül a CXinántúlon csak Tolna megyében. Zomba közvetlen környékén található meg. A Duna - Tisza közén kalácsunk ismeretlen. Tiszántúl északi részében az összerakott kalács a divatos. A fonott kulcsoskalácsot Szén - testől délre lehet megtalálni. Az adatokból úgy tetszik, hogy a lakodalmas kulcsoska - lács Győr és Vas megyék magyarlakta falvaibái került a Tolna megyei Zombára. Innen 1743-ban a Békés megyében levő 0- rosháza pusztát megütő zombaiak vitték magukkal Bizonyos az, hogy a kulcsoskalácsot hellyel—hellyel az egész országban ismerték, de az is bizonyos, hogy az orosházi járásban az Orosházáról kirajzó családok terjesztették el. összefoglalás: A tanulmány eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: A munka egy régi és érdekes kalácskészitésnek minden mozza - natát részletesen leírja és bőven illusztrálja. A hű leíráshoz sok és jó adatközlők segűségét veszi igénybe. Megcáfolja azt a hiedelmet, hogy a kulcsoskalács orosházi specialitás. Pontosan megrajzolja a kulcsoskalács Orosháza környékén való elterjedését Ezen túlmenően kérdőívek segítségével felc'orAí Békés megye azon helységeit,ahol a kulcsoskalácsof ismerik. Igyekszik azt is megállapAani. hogy országon viszonylatban milyen az elterjedtsége a tanulmányozd kalácsnak. Ebből azt a következtetést vonja le hogy valószínűleg az egész ország területén ismert kalács a ku csos. de Orosháza
