Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén
172 likus magyaroknál pedig a kulcsoskalács járta. Mostanában a katolikusok is kulcsost,mfe a szlovákok továbbra is vastagkalácsot süt-l nek Az elmagyarosodott családok pedig kevés kulcsost és több fonottkalácsot készítenek Csanádapácza túlnyomó többségben lé-i vő katolikus lakossága fonottkalácsot s né - hány kulcsoskalácsot, mfg a kevés ev. és ref. vallásúak néhány foníos- és több kulcsoskalácsot sütnek A Vásárhelyi- puszta egy részéből alakult Kardoskút őslakossága perec nélkül el sem tudja képzelni : nagyobb ünnepeit, lakodalmát Ellenben az Orosházáról odaköltözötteknél kulcsoskalács^á lakodalmi kalács. Nagymágocson más alkalomra nem is sütnek kulcsoskalácsot csak lakodalomra. A fentiekből, valamint az Lsz, Áimuta - tás adataiból megállapítható, hogy Orosháza közvetlen környékén mindenütt sütik a kul - csoskalácsot nagyobb ünnepekre, különösen lakodalomra. Az egyes községekben azon - ban nem egyforma az elterjedése. A III. sz. tábla ezt is igyekszik feltüntetni így Szentetornyán és Nagymágocson kizárólag kulcsoskalács a lakodalmi kalács. A többi községekben is az Orosházáról származó családok nagy ünnepekre és lakodalomra feltétlenül kuicsoskalácsot sütnek. De emellett - főleg a szlováknyelvű lakosság, de néhol a magyarok is - fonottkalácsot is készít A vásárhelyi zsíros- és főttperecet Kardoskúton és szórvá - nyosan Gádoroson találni meg. Az Orosháza környéki falvakban a kulcsoskalács tésztáját általában 'gy készítikmint Orosházán. Ezért az alábbiakban csak vázlatosan számolunk be róla. Az eltéréseket azonban kiemeljük és részletesebben tárgyaljuk. I. Kovászolás. Általában a feldolgozandó liszt 1/3- ad, vagy l/4-ed részéből tesznek kovászt Gádoroson a liszt 1/5 míg Nagyszénáson 1/6 - od részéből csinálják. Hogy mennyi lisztből tesznek kovászt az sokszor egy falun belül is úgyszólván házanként változik. Vannak akik azt tartják, hogy a kulcsos tésztája nem sok kovásszal jár. Mások viszont nagy kovászt csinálnak, de gyengébbre hagyják. Az élesztő mennyiségét Gádo - roson pL a tejhez, míg Nagymágocson a liszthez számítják Gádoroson a kovászt néhol vízzel teszik meg. A kovászolás elejét egyelftésnek. beegyelftésnek , ö gyelítésnek, Pusztaföldváron keverésnek mondják A kovászt ková - szolókanállal, kovászverő lapocká - val kiverik, fölverik. A gádorosiak szerint *a jó kovász szépen feljön és olyan, mint a szivacs®, «A jó kovász hólyagzik, puszog®-mondják Csorváson. Mindenütt akkor dagasztanak, ha a kovász megkelt és szépen visszament, megesett. II. Da gasz tás. A megkelt és megesett kovászhoz hozzáadják a hozzávalókat. A hozzávalók mennyisége falvanként, de az egyes falvakon belül is úgyszólván családonként változik így pL Szentetornyán egy sza - kajtókosár liszthez 10-15 dkg vajat, vagy liba-kacsazsírt, 15 dkg cukrot, kevés sót.5 dl®, élesztőt és a szükséges tejet adják. Nagyszénáson egy 6 kg-os kosár liszthez 10 dkg vajat, egy bögre kacsazsírt, l/2kg. cukrot, kisfélmarék sót, élesztőt és tejet számítanak Ha tojást is ütnek bele, akkor egy kosár liszthez négyet számítanak Pusztaföldváron egy 5 kg-os szakajtókosár liszthez .1/2 kg vajat# vagy kacsa-libazsírt, 4 marék cukrot, 1 marék sót, élesztőt és tejet adnak Csorváson 10 kg liszthez I kg zsírt,- vagy 40 dkg vajat, 3 kg cukrot, kismarék sót. 10 dkg^ élesztőt és annyi tejet, amennyit felvesz a liszt - használnak feL Mostanában sokan 1 kg zsírhoz 4 tojás - sárgáját hozzákevernek és habnak kidől - gozzák Puhább és finomabb lesz így a tészta. Nagymágocson az előbbi mennyi - ségű liszthez viszont 1/2 liter tejfölt, 60
