Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén
159 Nagy Gyula: LAKODALMAS KULCSOSKALÁCS SÜTÉSE OROSHÁZÁN ÉS KÖRNYÉKÉN Orosházán lakodalomra emberemlékezet óta kúcsoskalácsót sütnek Ezelőtt egyegy nagyobb lakodalomra 400-500 is készült Ma már kevesebbet sütnek, de nem múlt el még lakodalom kulcsoskalács sütése nélkül A legkisebb lakodalomra is sütnek 15-20 darabok Találni még olyan parasztcsaládokat, ahol szombaton - a túróslepény mellett - sütnek 2-3 kulcsoskalácsot is. Nagyobb ünnepekre, névnapokra pedig általános néhány kulcsost sütni A közvélemény úgy tudja, hogy a kulcsoskalács sütése Orosháza kiváltsága és a környéken legfeljebb csak ott sütik, ahová az orosháziak kirajzottak Azt már kevesebben tudják, hogy a Tolna megyei Zombán - ahonnan a mai Orosházát alapító ősök 1743- ban elszakadtak - a magyarok szintén kulcsoskaiácsot sütnek lakodalomra. Zomba környékén csupán Harczon és Sióagárdon ismerik Ismét még kevesebben tudják, hogy Győr megyében ku je so skal á c s, Vas megyében kalinkó néven ismert és kedvelt lakodalmi kalács a kulcsos. De megtalálni ezt a kalácsot Sopron és Esztergom megyében isi A zombai magyarok éppen ezekről a vidékekről vándoroltak a törökvilág után Zombára. Kézenfekvő az a gondolathogy az új otthont alapítók magukkal vitték a lakodalmas kulcsoskalács készítésének szokását. A fentiekből kitűnik, hogy indokolt a kulcsoskalács sütésének tanulmányozása.Egyrészt megismerkedünk egy régi és érdekes kalácssütő eljárással, másrészt a belső migrációt is nyomon tudjuk követni véle. Azért e tanulmány szerzője 1952-ben hozzákezdett Orosházán a kulcsoskalács sütésének tanulmányozásához. Gyűjtését 1956-ban Zombára és környékére is kiterjesztette. 1957-ben pedig Orosházával határos falvakban végzett a kulcsoskalács sütésével kapcsolatban kutató munkát A szerző saját kutatásai mellett kérdőívek segítségét is igénybe vette. A kulcsoskalács sütésére és a lakodalomban való szerepére vonatkozó kérdőíveket Békés megye minden helységébe s a Zomba környéki falvakba is megküldte. Ezenkívül a vidéki néprajzosok szíves adatközlő munkájára is támaszkodott Kutatásai eredményét jelen tanulmányban közli Részletesen leírja az orosházi kulcsoskalácskészítés minden fázisát összevontan közli a környékbeli falvak szokásait is, különös tekintettel az o eltérő mozzanatokra, összehasonlításul vázolja a zombai kutatás eredményét is. Végül öszszefoglalja munkája eredményét A szerző elsősorban a lakodalmas kulcsoskalács készítésével foglalkozik de esetenként röviden beszámol a család részére történő sütéséről is, A hagyomány vándorlásának kérdését a tanulmány írója csak érinti. Véleménye szerint ez a probléma hosszabb kutató - munkát és egy átfogó tanulmányt igényelne.
