Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
140 dapestről is megjelent nála egy központi Nyisztor nevű kiküldött. Minden idegent állandóan figyelünk. Kérjük a csendőrséget utasítani, hogy a feni jelzett titkos összejövetelekt ő is figyeF je. Már ez alkalommal kérjük, hogy a központi kiküldöttek részvétele mellett netán tartandó népgyfiléseket lehető kevés számban mél-Csorvás, 1918. április (Gyulai Állami Levéltár, főjegyzői iratok.) III. tóztassék engedélyezni. Az eddig tárgyaltakból kitűnik.hogy a forradalmi helyzet kialakulásához a feltételek biztosítva voltak. Összefoglalva ezeket a feltételeket a következőkben látjuk: a földkérdés megoldatlanságában, a földért vívott. s végül a háborúellenes mozgalmakban, v A polgári-demokratikus forradalom. «Gyapjúért mennek el sokan és megnyírva térnek vissza.“ írja Cervantes a Don Quijote című regényében. Az egész imperializ mus megnyírva, megtépázva került ki a háborúból. Szeiet vetett, és vihart aratott. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági.politikai.katonai bomlása 1918 októberében megérlelte a forradalmat. Amint Budapestről 1918. október 31- én megérkezett a távirati értesítés, hogy a kormány-hatalmat a Magyar Nemzeti Tanács vette át.megyénkben is mindenütt azonnal meg - alakultak a helyi Nemzeti Tanácsok.Nyomban követte a megalakulást a harctérről hazatért katonák.valamint a munkásság egyesüléséből alakult Katona és Munkástanácsok megszervezése. Görbics László,az orosházi Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének elnöke így emlékezik vissza e sorsdöntő eseményekre. « A pesti forradalom megtörténte után Szeme - nyei Pálhoz az SzDP. Központi Vezetőségének nevében Farkas István pártvezetőségi tagtól sürgöny érkezett, melyben felszólított minket, alakítsuk meg a Nemzeti Tanácsot. Elhatároztuk.hogy másnap ezt végre is hajt juk. Az itteni szocialistákat és a radikális érzelmű polgárság képviselőit felszólítottuk, vegyenek részt a Nemzeti Tanácsban.". Másnap Torkos Kálmán főjegyzővel való megbeszélés alapján összehívtam a községi képviselő-testületet a régi községháza épületében. Szemenyei Pál pedig azt a megbízást kapta, hogy szervezze meg az embereket és tömegdemonstrációval adjanak kifejezést az átalakulás szükségességének. A községi képviselőtestületi gyűlésen Torkos Kálmán fő - jegyző bejelentette, hogy a régi tisztviselőgárda lemond, és hogy itt is megalakul a Nemzeti Tanács.mely átveszi a közigazgatást. Közben Szemenyei Pál vezetésével a földmunkások, a hadiözvegyek, katonák felfegyverezve - kik lövöldöztek örömükben - polgárok nagy tömegben ellepték a Kossuth-teret és a piac teret nagy zajgással. A képviselőtestületi gyűlésen a virilisek. pl. Csizmadia András, ellenállni próbáltak, néhánya. így a főjegyző. Torkos Kálmán is megrettenve figyelték az eseményeket. Kint a nép nyugtalankodni kezdett a sokáig tartó huza vona miatt. Szemenyei Pál harmadmagával bejött a gyűlésre, és ott előadták a nép kívánságát, hogy alakítsák meg a Nemzeti Tanácsot, és ne húzzák már annyit az időt. Végül is megalakult az Orosházi Nemzeti Tanács, választás alapján, melynek elnöke én lettem, alelnöke Flór József borbélymester, titkára Szemenyei Pál cipészmester, jegyzője Tafler Elek. Dr. Mitlasovszky János újságíró és lapszerkesztő, a parasztság képviselői közül Rajki Sándor. Küllei Pál és Laukóczi. megalakították a Katonataná - csőt. A helyi szakszervezeti csoportok pedig megalakították a munkástanácsokat, az asztalosoknál, kőműveseknél, cipészeknél . szabóknál és a közalkalmazottaknál. Ezután Szemenyei Pál vezetésével és az egész iUuael együtt körbejártuk a várost. és felszólítottuk a különböző szerve-
