Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
138 a 15-ös árakat figyelembe vesszük, ez a bér is éppenhogy a létminimumot biztosította. Valóban a lét vagy nemlét kérdése forgott kockán. Harcolni kellett az életért, a megélhetésért. A háborús világ elleni tiltakozás az élet tartozéka lett. Fokozódtak a háború ellenes mozgalmak Megyénkben már 1914-ben sztrájkok voltak. Gróf Wenckheim Henrik csorvási nagymajorjában 153 aratómunkás sztrájkba lépett. Mivel dr. Jeszenszky Károly szolgabíró nem tudta rábírni őket, hogy munkába áiljanakrögtön a karhatalom igénybevételével megtartotta a tárgyalást és az összes 18. ^életévéi betöltött munkást, szám szerint 35—öt. 20-20 napi elzárásra Ítélte. 1917. január 2-án a cukorjegyek kiosztásának hírére hatalmas tömeg szállta meg Gyulán a városházát, nagy zsivaj és kavarodás keletkezett, és a rendőr - ség csak csendőri megerősítéssel tudta a tömeget megfékezni A malommunkások me - gyénkben a háborús kizsákmányolás miatt harcot indítottak a vasárnapi munka szünetért 1917. júniusában a kígyósi uradalomba kivezényelt munkásosztagok megszüntették a munkát, mivel az uradalom követeléseiket nem teljesítette (fejadag felemelése, természetbeni járandóság. szabadság, stb.). (14) Az Orosházi Újság közli, az 1917, június 25-én a községi gyűlésen lezajlott vitát az élelmiszer lérdésében. A cukorfejadag kiosztása körüli spekuláció miatt kialakult hangulatra akaratlanul is rámutat Brósz János kijelentése: «Azt el sem lehet képzelni, hogy Kunos jegyző úr mit áll Id a dühös - különösen - asszonyoktól mert sokan így állítanak ám be hozzá: - Az istenit az úrnak! - ». Még nagyobb mértékben nyilvánult meg a hadisegélyes asszonyok elégedetlensége, A nélkülözésbe, a nyomorba belefáradt szerencsétlen asszonyok Qyu Ián hangos követeléssel léptek fel 1917. novemberében a hadisegélyek összegének felemelése céljából. Eredményt nem értek el. De nemcsak ezek a megmozdulások figyelemre - méltóak, hanem azon polgári demokrata réte, gek képviselőinek az állásfoglalása is. akik a Károlyi-féle ellenzék hívei voltak, Orosházán, dr. Mitlasovszky, akinek lapja, az Orosházi Friss Újság számtalan cikket közölt nem éppen lojális mó dón, támadta a magyar uralkodóosztálynak a német birodalmat, az osztrák szoldateszkát kiszolgáló magatartását, kereskedelmi és gazdasági érdekeinknek alárendelését, súlyos következményeit Idézzük az Orosházi Friss Újság 1918, július 18-i «Betiltották a beszerzési utalványok kiadását* című cikkből: «Amit mi előre sejtettünk bekövetkezett A közélelmezési miniszter elrendelte, a nem termelő lakosság ellátására szükséges gabona bevásárlására szolgáló beszerzési utalványokat augusztus hó 15.ig kiadni nem «zabad. Hogy a kegyelmes úrnak ez a rendelkezése micsoda következményekkel járhat akkor, mikor az ország nem termelő la - k ossága csak július hó 15.-ig van ellátva élelemmel. arról hiábavaló dolog volna elmélkedni Lesz. ami lesz.* Érdemes közölni a «Nyolcadik szentség* c. cikkét is. amelyet a hatóság megjelentetni nem engedett: «A háború negyedik esz tendejének a végén, amikor a magyar népfelkelők idegen érdekekért kiömlött vérétől áradt ki a Piave medre, és magyar honvédek szétroncsolt tesH tének húscafatai rajzolódnak a tiroli sziklákra. - Magyarországon eljutottunk odáig, hogy nemzeti és gazdasági önállóságunk tervbe vett elárulása ellen még szónokolni sem szabad. A kormány elnöke felrúgni készül a sajtó, gyülekezési ^ és szólásszabadságnak még meglévő roncsait is Tisza kívánságára, mert megrémültek a függet - lenségi és 48-as (Károlyi) párt választási győze lmétől. * (15) A «nagy téboly* évei voltak ezek. ahogyan Juhász Gyula nevezte. Mélyreható gazdasági és erkölcsi válság lázában ég az egész korhadt dzsentri-kapitalista világ Magyarországon, egész Európában. Hiábavaló volt a terror fokozása, az élet törvényszerűségei feltartóztathatatlanul hoz(atc á oukasai ezen uralomnak. (16) Lehetetlen ■ volt a pacifizmus elleni küzdelem, hiszen az a meggyötört, vérző ország népének legbensőbb éi zéseiből fakadt Nem lehet figyelmen kívül hagyni az 1917>ben Oroszországban lezajlott események hatását sem, A rendkívül élés belső és külső ellentétek eredményeként a Bolsevik Párt vezette orosz proletáriátus megdöntötte a cári rendszert, meg-
