Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
136 fedőszerve, a Földművelő Népkörben a várkonyi- és a Közművelődési Népkörbea a Mezőfi-csoport volt. Veres Péter a «Falusi Krónika» című 1941-ben kiadott művében , földmunkások elbeszélése nyomán írja a századforduló hangulatáról: «hogy ez így már nem lehet, ide már csak egy belháború kell, s hogy az el is fog jönni nemsokára, mert a büdös urak nem hagyják élni a szegény embert» A helyi forradalmi helyzet kialakulásának második feltételét ebben látjuk. Úgy gondoljuk, feltétlenül szükséges megmutatni azokat a sajátos körülményeket is, melyek vidékünk helyzetéből fakadóan különbséget eredményeznek a nagy történelmi átalakulás folyamatában. Ezek a következők: Először: vidékünk tárgyalt történelmi kószákban elsősorban mezőgazdasági jellegű társadalma paraszti. Másodszor: Békés vármegye ipara gyengén fejlett, kisipari jellegű, munkásosztálya kislétszámú, A forradalmi átalakulás bázisa tehát, a munkásosztály életkör ülményeir hez leginkább hasonlítható földnélküli agrármunkásság, agrárproletáriátus. Mivel a szervezett munkásosztály vezetőszerepe nem érvényesülhetett, a vezetés részben paraszti, részben pedig a kisiparból származó egyének kezében volt. Az ilyen értelmű össze - tétel már eleve sok esetben helytelen politikai magatartást, ingadozást, eredményezett. Természetesen, mindez nem azt jelenti,mintha Békés vármegyében, vagy akár Orosházán a munkások nem játszottak volna a forradalomban szerepet, vagy tevékenységük elhanyagolható lenne. IL Háború ellenes mozgalmak. A forradalmi helyzet kialakulásához nagymértékben hozzájárult, sőt közvetlen kiváltó oka volt az imperializmus válsága - ként jelentkező nagy világégés, az első vh lághábarú. A háború az emberek csontjáig velejéig batolt «Itt most ez van, itt most ez jön: a lét, vagy a nemlét nagy kérdé - se* - írta Juhász Gyula ebben az időben, a Délmagyarország című lapban. Hogy mi-r lyen hangulat uralkodott Orosházán közvetlenül a háború kitörése előtt, álljon itt példaként a Veres Lajos szerkesztésében megjelent Orosházi Újság 1914. évi február 1. vasárnapi számának egyik cikke: Népgyűlés ‘Vasárnap délután 2 órakor Brósz János evangélikus tanító elnöklete mellett népgyűlés volt a nyári színkörben, mintegy 250-300 érdeklődő jelenlétében. Testüle - tileg jelent meg a Függetlenségi Kör, a Kisbirtokos Szövetség, a Szabadság Egylet és a Közművelődési Népkor. A hatóság képviseletében Dr. Berthóty István volt jelem -, Dr, Bikádi beszéde alatt így kiáltott közbe az elkeseredett magyar:- Éljen a belforradalom! Dr. Bikádi Antal után Farkas István volt orosházi szociáldemokrata képviselőjelölt beszélt olyan modorban, mint az utóbbi években az ellenzéki képviselők szoktak a kép - viselőházban, s lázító beszéde alatt kö.zbe - kiabáltak. Amikor gróf Tisza István nevét említette, ezt kiabálták:- Első magyar gazember!- Geszti őrült!- Sokoldalú gazember!- Akasztófára vele! Amikor a kormánypártot említette. így kiabáltak:- Hazárdjátékon gazemberek!- Éljen a Köztársaság!- Éljen Rózsa Sándor bandája!- Le a gazemberekkel!
