Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
Fancsovits György: Az első világháború háborúellenes mozgalma, az 1918-as őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Orosházán és környékén
134 zet, 1918. augusztus 9.-től minden kedden és pénteken hústalan, csütörtökön zsírtalan napot kellett tartani,. A lakosság megismerkedett a kukoricás kenyérrel, a jegyrend - szerrel, az éhséggel és a 72 filléres hadisegély nyomorúságával Juhász Gyula «A legrégibb magyar faluban» című cikkében művészien mutatja be azt a depressziós, kilátástalan, háborús világot, amely megűlte a magyar életet: «A házak tája néma és mozdulatlan, az Hatónál sovány gebék, pihennek. gyerekek katona sapkában őrzik a lovat. libát, a malacokat, szőke akácok porosán alszanak, az árnyékos oldalon elvirult vadgesztenyefa. meg egy kiszáradt másik, amely feketén mered a reménytelenül forró kék égre egy ága próbálkozik még az élettel. de hiába... »(3) Az uralkodó osztályelnyomás gépezete hiába próbálta intézkedéseinek özönével az összeomlást megállítani a sajtó ellenőrző - sével.(4) a legszélesebb ellenőrzési rendszer megteremtésével, különös tekintettel a hazatért volt hadifoglyok, munkásegyletek éber figyelésével (5) Még a ponyvaregényed, két is ellenségként kezelték, a közrend és nyugalom biztosítása érdekében. (6) 1918. október 31-én lezajlott az őszirózsás forradalom. Polgári-demokratikus forradalom volt, burzsoá- szociáldemokrata vezetésseL Ilyen összetétellel nem való - síthatta meg a széles néptömegek kívánságait. Ingadozó, időthúzó. antantimperializ - musra támaszkodó, pacifista politikája nem tudta sem a békét, sem a szociális követeléseket, földet, kenyeret, munkát biztosítani A Szociáldemokrata Párt nem képviselte a munkásosztály és a dolgozók érdekeit Ezt csak t Kommunisták Magyarországi Pártja, mely 1918. november 20-án alakult. volt képes megvalósítani Az imperializmus korában a polgári forradalom szükségszerűen szocialista forradalommá nő át. legalábbis megvan erre a lehetőség. A magyar munkások. agrárproletárok mozgalmai jelezték, hogy a tömegek nem állnak meg az október 31-i polgári forradalomnál A KMP megalakulásával fordulat állt be az egész magyar történelemben. 1919. március 21-én létrejött a Magyar Tanácsköztársaság, az első magyar proletárdiktatúra. A Tanácsköztársaság egész fennállása idején harcolni volt kénytelen az antántimperializmus középeurópai lászolgá - lóival Ebben a hősi harcban együtt küzdött Szovjet-Oroszország népével az internacionalizmus szellemébea Az országban végbement forradalmi, átalakulást nagy örömmel köszöntötte Békés vármegye népe, Orosháza lakossága is. A forradalom mély gyökerekre nyúlt vissza. 2.1 A forradalmi helyzet feltételeinek kialakulása vármegyénkben. Köztudomású, hogy megyénk mezőgazdasági terület Ipara csak a mezőgazdasággal lapcsolatban fejlődött A századfordulón nagyerejű földmunkás és szegényparaszt mozgalmakvoltak. Alapvető okai a kapitalizmus magyarországi fejlődésében, a magyar mezőgazdaság akkori állapotában gyökereztek A földkérdés az egész országban megoldatlan volt A mezőgazdasági napszámosok száma 1880 és 1910 között három millióról négymillióra növekedett Vizsgáljuk meg az 1910-ben és 1920 - ban megyénkben földműveléssel foglalkozók, az abból élők helyzetét Békésvármegyében az összes kereső népességből földműveléssel foglalkozók százalékos megoszlása a következő: 1000h 200 -100 -50 -1 O CM felül 1000 200 100 50 0.070/ /O 0.29.0.91 2.92 12.74 10-5-1-1 h 2010 5 alul 17.43 19.9928.87 6.92 (7) Ha most az összes földművelésből élőket, birtokosokat 100 %-nak vesszük, akkor a törpebirtokosok százalékos megoszlása 54,68 %. Még nagyobb aránytalanságot fedezhetünk fel akkor, ha a földtelenek számarányát vizs-
