Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)

Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban

121

A megyék körülbelül egyenlő nagyságúnkra osztatnának fel. a vidék. szék. kerület stb. elnevezés megszűnnék, minden megyé - nek - és pedig központján - elég lenne egy törvényszék. A megye közepén lenne továbbá a közigazgatás honvédelem sat, központja, a börtönök eltöröltetvén helyettök a sokkal czelszeröbb javító-munka-házak szinte ott állítatnának fel. melybe osztály külömbség nélkül minden elítélt elhelyeztetik (pap, katona, úr, paraszt, minden.)

Mielőtt a választókerületemnek észak - nyugati szélén fekvő ezen község derék polgáraitól aug. hó 23-án búcsút vennék, nem hagyhatom felemlftés nélkül, hogy SztAnd - rástól Öcsödre, Szt. Andrási jegyző Duda úr, az igen tisztes ősz férfiú (23 gyermek attya) volt kísérőm, a község fogatán, s ő mindad - dig nem tért Öcsödről vissza, míg én onnét el nem in dúltam a pusztapói vasúti állomásra, E derék férfiú elveimet teljesen osztja, s azért ragaszkodók annyira hozzám.

Miként más alkalommal, úgy most is ö- C8öd községnek derék bírája kisért el a vasúti állomásra.

Minden jóravaló polgárnak ki gondolkodni szokott, tudományosan ki van művelve, s keble a haza felvirágozásáért dobog: kötelessége magánkörben, vagy gyűléseken elmondani nézeteit, mit óhajt ő, mit szeretne létesíteni a közjó előmozdítása tekintetében. Én is felhasználok minden alkalmai elmondására annak.miknek teljesül és ez által remélem az imádott hazának hatalmát, jólétét, dicsőségét eszközölhetni. milyenek: az általános szavazatíognak minden teljeskorú polgárra való kiterjesztése; - a kincstári jószágoknak vagy igen hosszú időre (péld.50 év) bérbe való adása, vagy részlet fizetés mellett legalább 1Q-10 holdanként! eladása, oly szegény földművesek számára, kik most földdel nem bírnak, - bír - jón minden polgár fegyverrel, hogy a hazát hathatósan védelmezhesse; - minden tanítónak legyen legalább is oly fizetése, mint a lelkésznek van. s ez utóbbitól egészen független legyem mondassák ki a kath. papság házassága. a főpapság kezein levő jószágokat az

állam vegye kezébe s fordítsa közoktatási czélokra; mondassák ki a magyar katluegyháznak a pápától való függetlensége; ugyanis az én meggyőződésem szerint a pápaság nemcsak hasznára nem létezik, de sőt kárára van az emberiségnek.

Erős hitem nekem, sőt többet mondok, változhatatlan meggyőződésem, hogy a kereszténység első századaiban majdnem egyedül a kereszténység tanaiból fejlődött a mívelődés, de szint oly erős meggyőződésem, megdönthetetlen tudományom, hogy mihelyt a hetedik században a pápaság lezdődött, attól fogva maga a keresztény val - lás, mindinkább háttérbe szorult, szoríttatott. s a pápasággal kezdődő papi uralom más czélokat tűzött ki magának, mint a mi a kereszténységnek tulajdonképeni czélja. Attól fogva a főpapság arany kereszteket, méltóságokat, gazdagságot, hatalmat, szóval a népek feletti uralkodást hajhászott - és mivel tudta, hogy e czéljait csak úgy érheti el, ha a népeket tudatlanságban tartja, ha a szellemi fejlődést akadályozza, a pápaság legerősebb támasza volt a zsarnok uralkodóknak és viszont ezek a pápaság törekvéseit nemcsak helyben hagyták, hanem eszközölték is.

Ezeknek kölcsönös együtt-működése , kölcsönös érdeke okozta, hogy a keresztény emberiség erköltsileg oly mélyen sülyedt. a mint az életben látjuk tapasztaljuk, Mind« - nütt csalás, rablás, gyilkolás, hazúgság, ámitá8, szemfényvesztés, igazságtalanság stb, stb. és én itt legvégrül azon meggyőződé - semet nyilvánítóéi, hogy az emberiség, meg nem javulhat, míg a pápaság tanai Krisztus tanait elnyomva tartják!!

(A röpiratot Pesten adták ki 1870- ben; nyomatott Noséda Gyulánál.)