Nagy Gyula (szerk.): A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve (Orosháza, 1959)
dr. Dénes György: Az orosházi földmunkások és szegényparasztok 1863. évi megmozdulása
91 (A lap ugyanazon számában a hírek között olvashatjuk: ) Tegnapelőtt reggel esett nálunk az első hó. Egy én fél óráig tartott a havazás s 1 1/2 hüvelyk magas volt a hó. ...» Az embertelen körülmények ellenére valóságos közelharc folyt az éhező földmunkások között a munkahelyekért. A polgári sajtó ilyen munkalehetőségért folyó torzsalkodás megfékezésének szükségességével indokolta a katonaság Orosházára vezénylését, és hogy az olvasók rokonszenvét biztosítsa a kormány és a katonaság számára még nemzetiségi ellentétéből szóló hírt is közöl az orosházi eseményekkel kapcsolatban. Tokintettel azonban arra, hogy ilyen adat a hivatalos iratokban • jelentéseidben sehol sem szerepel, ezt a valószínűleg valótlan hírt a polgári sajtó ködösítő célú akciójának kell tekintenünk, mellyel éppen az orosházi megmozdulás valódi okáról akarja elterelni a figyelmet. Az Arad c. napilap december 20-i számában a «Vegyes tudósítások» rovatban ol - vashatjuk: «Békés Csabáról árják! ... az alföldi vasút munkálatai a »ult hété* yalaháya megindultak, de - mint előre volt látható - á nyomor igényeit kielégíteni képtelenek. Csaba határán nem több mint 400 helybeli munkás foglalkozik, holott még háromszor annyi kereset nélkül lézeng. Orosházán, mint halljuk, e miatt 500 helybeli magyar és 700 két egyházi oláh munkás között kiszorítási versenygés támadván,a szolgabírói hivatal Pestről egy század katonaságot kapott támogatásul.» A december 1-i orosházi földmunkás megmozdulást polgári-katonai vegyes bizottság vizsgálta U a másodalispán vezetésével, ki erre az alkalomra teljhatalmat kapott, hogy «a lázongás elnyomására minden célszerűnek találandó intézkedéseket foganatba vehessen, és szükség esetén a katonai erő segédletét is igénybe vehesse,» A vizsgálat során felvett jegyzőkönyvek és a vegyes bizottság Jelentései eddig még nem kerültek elő, így a vizsgálatról csak annyit tudunk, amit az első alispán a jelentésekhez írt alábbi kísérőiévé - lében erről megemlÚ: lOOD.eln./ 1863. Nagyméltóságú Gróf, Cs.kir.Altábornagy, s magyar királyi Helytartó Ur. Kegyelmes Uram! Az Orosházán f.évi december 1-én az ottani munkások közt történt lázongások iránt ugyanazon hó 2-án 1052/eln.sz.a. kelt alázatos fölterjesztésem kapcsában, és az e tárgyban f. évi december 4-én vett távirati magas intézvény folytán van szerencsém mély tisztelettel jelenteni, miszerint a kirendelt katonaságnak Csabán egy éjre elszállásolása, és másnap 0- rosházára elszállítása végett a Csabai szolgabirónak a kellő utasítást f.évi december 5- én 1057/eln.8z.a. kiadtam, és egyidejűleg megyei 2-od alispán Herberth Antal Urat megbíztam, hogy Csabára azonnal elindulván, az oda érkezendő katonaságot várja be, onnan pedig 0- rosházára által menvén a maga mellé veendő ottani szolgabiróval, és a szintén kiküldött megyei tiszti alügyésszel a történt lázongást bizottmányilag vizsgálja meg, egyszersmind nevezett alispánt teljhatalommal felruháztam, hogy az ottani körülményekhez képest a lázongás elnyomására minden czélszerünek találandó intézkedéseket foganatba vehessen, és szükség esetében a katonai erő segédletét is igénybe vehesse.
