Dánielisz Endre: A szarutól a fésűig. Egy kisipar virágzása és elhalása (Békéscsaba, 2006)

fenntartó jelentkezett, aki hasonlóan cselekedett. A fogyatkozó számú kisiparosok, kiskereskedők ugyan kihez fordulhattak védelemért? A „néphatalom" megbízottai igaz ügyet szolgáltak: tépázták az „osztályellenséget". így értek szomorú véget az évszázados múltra visszatekintő szalontai helyi piacok és az évszakonkénti országos vásárok. Az iparosokat négy különböző profilú szövetkezetbe tömörítették, és az árucsere módja, formája falun és városban egyaránt megváltozott. Szükségleteit a lakosság kisebb-nagyobb szövetkezeti boltokban, később állami áruházakban szerezte be. A piactér termésköveit fölszedték, s helyén parkot létesítettek. A Tónak nevezett vizenyős területen új piacot avattak, amelynek mérete, hangulata, árukínálata nefri hasonlítható az egykoriakhoz. Az 1990-es politikai, gazdasági fordulat után ismét kialakultak a sátorutcák, de már mindegyik gyári termékeket kínál. A fésússátrat hasztalan keresnénk. Csak emlékképét őrzi néhány ősz hajú idevalósi.