Dánielisz Endre: A szarutól a fésűig. Egy kisipar virágzása és elhalása (Békéscsaba, 2006)
ni, kié legyen a szélső, a jobb hely a sátrak utcájában. Azé, aki a kérdéses megyében fizeti az adót! - feleli a szabály. Mivel e nagyközség ebben az időben Bihar megyéhez tartozott, a vékonycsontú fiatalasszony megelőzte sógorait, a tekintélyes mestereket. A trianoni palotában 1920-ban aláírt békeszerződés Nagy-Románia nyugati határát éppen Nagyszalonta és Sarkad között jelölte ki, elszakítva e lutheránus családot békéscsabai rokonaitól. Ám a bő három évtizede idetelepült mester özvegye és tizenegy gyermeke nem szándékozott e kálvinista várost elhagyni. A legidősebb fiú átvette az apai örökséget, a műhelyt, a szerszámokat, a piacokat és vásárokat a gránicon túl maradtak nélkül. Sarkad helyett a 25 km-re fekvő Tenke (Tinea) községet választotta. Mindkét hetipiacon személyesen árulta fésűit. О már megcselekedhette, mert a részleges gépesítéssel munkáját termelékenyebbé tette. Tenkére - harmadmagával - fuvarost fogadott, és az otthon is használt nagyobb ládáját tette a kocsiderékba. A sátort egy piacközeli rokonnál tartotta Nagyszalontán, a vásártérre néző csizmadiaszínben, amiért évi bért kellett fizetnie (57. kép). Még két sátort készített saját kezűleg: az egyikkel a nagyvásárokat járta, a másikat Élesden eszkábálta össze. Miután egyik húga ide férjesült, az itteni nagyvásárokat is fölvállalta, s a kisebbik ládával vonaton tette meg a 80 km-nyi utat. A húszas években a kisjenői (Chi§ineu-Cri§) piacokat is fölkereste, mert a gépesítéshez, házasodáshoz több pénzre volt szüksége. Jelentősebb bevételre az évszakonként meghirdetett országos nagyvásárokon számíthatott. Ezek sorából az ősziek emelkedtek ki, amikor a gazdák értékesítették termékeiket, apró- és lábasjószágaikat, s az árából beszerezték az addig nélkülözött ipari portékákat. D. E. I. augusztustól már „raktárra" dolgozott, ami valójában a kaszni alsó fiókját jelentette, D. E. Il.-nél a tükrös szekrénykét. Ilyenkor kapóra jött egy-egy betévedt vándorsegéd, de nagyapám két-három hónapnál tovább nem tartotta őket. A vásározásból fizette a nyersanyagrendeléseket s a felgyűlt tar-