Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

3. HAZAI ÍZŰ MODERNIZMUS KECSKEMÉTEN A szazadfordulón és a 20. század elején Európa-szerte nagy iramban folyt a művésztelepek, művészegyesülések létesítése. /2

1/ Itthon a nagybánjai művésztelep volt az első, a szolnoki 1902-ben alakult, a gödöllői művésztelep pedig kevéssel később. Mikor később a kecskeméti kirajzás szóba került Nagybányán - a "neók" fogadtatásának már említett előzményeivel - magától értetődően Perlrott a vállalkozók közé tartozott. Az eredeti terv azonban a művészek személyét illetően többször változott. Hogy ennek mi volt az oka, nem tudjuk, de tény, hogy Réti István és Thorma János néhányukat - így Perlrottot is - igyekezett visszatartani. /22/ Lehet, hogy a két tapasztalt művész előbb ráérzett arra, amit Perlrott csak évtizedekkel később ismert be, hogy tudniillik az ő világa Nagybánya volt és maradt. A kecskeméti művésztelep alapítói Iványi Grünwald személyében találtak alkalmas vezéregyéniséget, aki dekoratív kísérletezéseivel már Nagybányán bizonyította, hogy hajlandó új utakra térni. A fiatalok benne látták a szükséges művészi erőt, törekvéseik támogatóját. Maga a színhely nem inspirálhatott közvetlen természeti vonzásával, mint a nagybányai vidék hegyei. A síkvidéki táj, a vízszintesek, a drámaiságot nélkülöző végtelen távlatok idegenek maradtak Perlrott számára. Visszavágyott és többször vissza is tért a nagybányai kolóniára. Kecskemét városa azonban szolgált néhány olyan motívummal, amely sorra felkeltette a festők érdeklődését. Ilyen volt például a barokk kálvária és a Cigányváros - akár egy arab falu. Perlrott lázas igyekezettel vetette magát a telepen induló munkába, a közös műterem homlokzatát freskóval díszítette, amely a festészet, szobrászat és építészet allegóriáját ábrázolta. Ezt az 1911 júliusában bekövetkező földrengés sajnos megsemmisítette. A művésztelep 19

1 I -ben népesedett be. Nagybányáról érkezett, Perlrott, Mikola András, Bálint Rezső, Bornemisza Géza, stb. Szolnokról Olgyai Ferenc, Faragó Géza, Herman Lipót, valamint a Pólya-testvérek települtek ide. Mint vezető tanár, Iványi Grünwald a legteljesebb művészi szabadságot biztosította. Ilyenformán egységes művészi koncepcióról szó sem lehetett, minden művészi irány érvényesülhetett. Viszonylag egységesnek a szeceszszió dekoratív törekvéseit szem előtt tartó irány mutatkozott. A telepen dolgozó művészek között ebben a vonatkozásban sok volt a közös. Kezdetben Perlrott élénk, eleven színekkel komponált. A „Kálvária" és a 22