Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (1880-1955 alkotói pályájának főbb állomásai (Békéscsaba, 2005)

I. Az INDULÁS ÉVEI: NAGYBÁNYA, PÁRIZS Az európai művészet egyik arca Perlrott Csaba Vilmos pályája során korának ütközőpontjaiba, néha csomópontjaiba került. Festői útja a művészetek terén oly sok változást, újat és szembenállást szülő 20. század első évtizedétől az ötvenes évek közepéig tartott. Saját gyermek- és ifjúkorára a művész így emlékszik: „1880-ban Békéscsabán, egy fehérre meszelt házikóban születtem. Édesanyám sokszor emlegette születésem némely körülményeit, de én alig figyeltem rá ilyenkor s ma is csak nagy vonásaiban emlékszem vissza elbeszéléseire. Én sohasem vártam meg, míg a mondanivalóinak végére ér, rosszul takargatott unalommal játszani hívtam. Ez a viselkedésem ma teljesen érthető előttem, tele voltam életkedvvel és ő volt az egyetlen játszótársam. Bájos szellemű és nemes lekű nő volt." - írja „Magamról" című visszaemlékezésében, amelyet a továbbiakban így folytat: „Atyám, az egyszerű órásiparos egészen más jellemű volt, mint édesanyám; ő kivette részét korának minden optimizmusából, nem voltak benne kétségek és rettegések. De nemcsak az édesanyám természetével, hanem az enyémmel is ellentétes volt az ő természete. Nyugodtan állt a mindennapok sodrában, én pedig a nyugtalan művészet kifürkészhetetlen titkait és végtelen szabadságát szerettem." Érdemes ugyanebbe az önvallomásba még beleolvasni: „Később kerülni kezdtem az iskolát, de a négy elemit mégis sikerült elvégeznem Békéscsabán. 1899-ben Pesten jártam tovább iskolába. Atyám mindenképpen azt akarta, hogy családi tradíciók szerint válasszam meg foglalkozásomat. (Mindenképpen zenészt vagy órást akart belőlem nevelni.)" Csakhogy Perlrott Csaba Vilmos hallani sem akart erről, szüleitől kikönyörögte, hogy színész lehessen, ám: statisztálás helyett a Fővárosi Iparrajz Iskolába jártam." Amikor apjának végül megmutatta rajzait: „Mindenáron vissza akart kényszeríteni az órásmesterséghez. Ellenkeztem vele s kijelentettem, hogy tovább fogok tanulni. így indultam el festői pályám első stációja felé." /La/ Első lépésként tehát a Fővárosi Iparrajz Iskola stúdiumait látogatta. Ezután szülővárosa, Békéscsaba alföldi világából ismét csak sík vidékre került - Koszta Józsefhez, Abonyba. Ekkor 1904-et írtak. Koszta életteli, intenzív színvilága, valamint az a tény, hogy valamikor ő maga is fény9