Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai (Békéscsaba, 2005)

Békés megye középkori templomai Az Árpád-kori sírleletek közé leginkább S végű karikák, gyűrűk, érmek, gyöngyök sorol­hatók, esetleg egy-egy vaskés" '" (90. kép 1—10). Az igen sok, különböző méretű kovácsolt vas­szeg egy része valószínűleg ugyanide tartozik (90. kép 30-31; 91. kép 11-13; 93. kép 6-22). Ezek is szokványosak, általában T-fejűek, ritkáb­ban négyzetes, kúpos, esetleg nyomott gömb fe­jűek, négyszögletes szárnak. A középkoron (XI—XVI. század) belüli pontosabb keltezésük azonban nem lehetséges. A XIV—XVI. századi ásatási leletek közé tar­toznak a szórványleletként vagy a sírokból előke­rült vaspántok, vaskapcsok, szabálytalan alakú koporsóvasalások, valamint az előbb említett ko­vácsolt vasszegek másik része. Ugyanide tartoz­hat még például egy-egy csizmapatkó, cserép-, tégla- és kődarab, ruhakapocs, öv- és pártadísz, esetleg egy-egy pecsétgyűrű vagy pontosan meg­határozható ezüstdénár. Külön említésre méltó­ak az ezüstből készült, öntött, áttört díszítésű ruhakapcsok, a különböző textilmaradványok, ezüst- és bronztűk, bronz fülesgombok, változa­tos párták és pártaövek, pántgyűrűk, liliomos dí­szítésű vagy egyszerűbb bronzlemezek, valamint vascsatok, csontból faragott és esztergált övdí­szek, illetve a bronz párizsikapcsok (90. kép 11— 29; 91. kép 1-10; 92. kép; 93. kép 1-5, 23-24). Szintén külön érdemes megemlíteni a Nagy­szénáson 1994-ben, a középkori Szénásegyház falu templom körüli temetője 88. sz. sírját és az abban talált pártát. A sírban háton fekvő, nyúj­tott helyzetben eltemetett nő bal karja a hason, jobb keze a jobb medencelapáton helyezkedett el. A fején lévő párta a koponyát teljesen körbe­fogta, s a tarkón ért össze (77. kép 1). A 4,5 cm széles pártakoszorú gyékényszálakból négyes fonással készített alapjára vászonszövésű textilt erősítettek. A párta alsó és fölső szélére, vala­mint a vízszintes középvonalára 4—4 sorban bronz spirálokat varrtak fel. A négyes spirálso­rok közötti két mezőt pedig bronzszálas fonal kettős szálából egymás mellé hajlított, 4 hurok­252 Szatmári 2000b. 55-56, 99, 30. kép, 110, 41. kép, 113, 44. kép, 124, 55. kép. 73 ból álló, bogyószerű sormintával töltötték ki. A párta két vége félköríves záródású volt, itt há­rom spirálsor haladt a párta szegélyén. A ko­ponya alatt előkerült párizsikapocs hurkos fe­lének töredéke arra utal, hogy a párta két végét kapoccsal fogták össze (77. kép 2). A pártát a hasonló leletek ismeretében 253 a XIV-XVI. századra lehet biztonsággal keltezni. Igen különös és érdekes, hogy a nagyszénási párta legjobb és nagyon hasonló - a XV. szá­zadra keltezett - párhuzama a csúti középkori temető XXXVI. számú sírjából került elő. 254 (Csupán zárójeles megjegyzés lehet, hogy a szé­nási családnevek 1579. évi listájában többek között a Csuti név is előfordul. 255 ) A középkori pártákkal Bálint Alajos is fog­lalkozott, már a két világháború között, de egy­egy szép, rekonstruálható párta azóta is felhívta magára a figyelmet. Ilyen a kétsoproni 8. sír gyön­gyös pártája (82. kép)," vagy a Megyer falu teme­tőjének 75. sírjában előkerült, virágokat mintázó díszítéssel ellátott szalagpárta (81. kép 1— 2). 2э7 6. Különlegességek A templom körüli temetők feltárásának eddigi tapasztalatai nemcsak megszokott, általánosí­tásra is lehetőséget adó ismereteket eredmé­nyeznek, hanem alkalmanként a szokásostól merőben eltérő, az általánosból kirívó elemek­ről is szólnak. Ezek a különlegességek — mint a témához kapcsolódó jellegzetességek általában — egyrészt erősítik a szabályokat, másrészt pe­dig arra figyelmeztetnek, hogy a fő tendenciák, általánosságok mellett mindig számolni kell a felbukkanó helyi sajátosságokkal, amelyek ter­mészetesen nem a fő szabályokat vagy az egyes törvényszerűségeket gyengítik, hanem azokba ágyazódva, pusztán helyi elemekkel gazdagítják az általánosságok összességét. 253 Gábor 1996. - vonatkozó részek. 254 Gcrevich 1943. 113-114, 154, 158, 160-161, 34. kép. 255 Káldy-Nagy 1982. 181. 256 Szatmári 1996b. 237. 2-" MRT 10. 178-179, 35-36. kép.

Next

/
Thumbnails
Contents